Ugyanazzal a szlogennel vág neki az MSZP és a DK a szombaton kezdődött kvótanépszavazási kampánynak. Erről Molnár Gyula, az MSZP és Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke állapodott meg - értesült a Népszabadság. Mostantól mindkét párt azt hirdeti: "Maradj otthon, maradj Európában!" A szocialisták elnöke országjáró körútjának minden állomásán ezzel a szlogennel figyelmezteti az embereket, ne vegyenek részt a kormány által kezdeményezett referendumon.
A DK három hét múlva, szeptember 2-án vág bele a kampányba: Gyurcsány tart majd beszédet a párt politikai szezonnyitóján. A szocialistákhoz hasonlóan, a DK politikusai is ki fognak települni az utcákra. Gyurcsányék reklámfelületeket is vásárolnak majd a köztereken, az MSZP elsősorban a személyes kampányt részesíti előnyben, de a közösségi médiában szintén világossá akarják tenni, hogy a jogi relevanciával nem bíró népszavazással Orbán csak teszteli az országot és az Unióból való kilépést készíti elő. A szocialisták abban bíznak, hogy a vidéki rendezvényeik révén "be tudnak törni" a helyi újságokba. A szocialista politikusok mostantól arra kérik a választóikat, vegyenek részt a Demokratikus Koalíció október 1-jei akcióján, ahol élőlánccal veszik körbe a Parlamentet. Gyurcsány pedig arra buzdítja híveit, jelenjenek meg október 2-án az MSZP Szabad Európa Nap elnevezésű rendezvényein.
Már a feltett kérdés is hazug, Orbán saját céljaira használja a referendum intézményét, ezért nem szabad választ adni neki. Szigetvári Viktor, az Együtt elnöke pártja kampányának megnyitóján arra kérte a választópolgárokat. A politikus megerősítette, hogy a PM-mel és a Bokros Lajos vezette MoMával közösen szervezik a kvótareferendumot elutasító kampányt. Az LMP viszont nem korteskedik, a választókra bízza, elmennek-e voksolni.
Bár hónapok óta utcán vannak a menekültek ellen hangoló óriásplakátok, az október 2-i kvótareferendum kampánya hivatalosan csak szombaton kezdődött. Korábban lapunknak a Rogán Antal vezette propagandaminisztérium azt állította, a kormány fel akarja hívni a figyelmet Brüsszel elhibázott bevándorláspolitikájának következményeire, ezért tájékoztató kampányt indított a kényszerbetelepítésről szóló népszavazásról. Ez azonban nem befolyásolja a hivatalos választási kampányidőszak kezdetét. Patyi András, a Nemzeti Választási Bizottság elnöke tegnap a köztelevízióban közölte, ebben az időszakban néhány kivételtől eltekintve sokkal szabadabban lehet kampányeszközöket alkalmazni.
Kampányeszköz lehet a plakát, a politikai reklám, a politikai hirdetés, a választási gyűlések és a választó megkeresésére irányuló tevékenység. Ebben az 50 napban a politikai hirdetéseket, a gyűléseket, a plakátokat a választási bizottságok kontrollálják. Ám Patyi - nyilván a mundért védve - azt is világossá tette, hogy elrendelt népszavazás esetén a pártok, a kormány vagy bármilyen politikai szereplő választási kampányidőszakon kívül is eljuttathatja üzeneteit a szavazókhoz. A különbség, hogy kampányidőszakon kívül, vagyis augusztus 13-a előtt, a hatósági jogkör alapvetően a Médiatanács kezében volt.
Patyi arról is beszélt, hogy ma befejeződik az októberi népszavazásra szóló értesítők postázása. A választók ezt követően kérhetik adataik letiltását, módosítását, illetve másik szavazókörbe is átjelentkezhetnek. Ha valaki nem kapja meg az értesítőt, akkor ezt a jegyzőnél jelezheti, aki ekkor a névjegyzékben szereplőknek új dokumentumot állít ki. Azoknak, akik még nem nagykorúak, de az október 2-i népszavazásig betöltik 18. életévüket, ugyancsak most kell megkapniuk az értesítőt. Akinek a kampányra panasza van, az a választási bizottsághoz fordulhat és ott öt napon belül eldöntik, jogos-e a sérelem. Kifogást bárki benyújthat, mindenekelőtt a névjegyzékben szereplő nyolcmillió választópolgár, de jogorvoslattal élhetnek a különféle érintett szervezetek is.
Az NVB elnöke ugyan igyekezett megvédeni a kormány hivatalos idő előtti kampányát és a Népszava kérdésére a Kormányzati Tájékoztatási Központ is megpróbálta elfogadtatni az elfogadhatatlant, Szigetvári bejelentette, a Kúriához fordul a népszavazással kapcsolatos kormányzati plakátkampány miatt. Jogsértőnek tartja ugyanis, hogy a kormány "társadalmi tájékoztatásnak" állítja be a menekültellenes hirdetéseket, pedig ezek nem például parlagfűvel kapcsolatos hirdetések.
Az Együtt elnöke azután döntött így, hogy a NVB pénteken hatáskör hiányára hivatkozva elutasította az MSZP indítványát a kampány betiltására. Az ügyben a szocialisták is a Kúriához fordulnak. Nemény András, az MSZP alelnöke elfogadhatatlannak tartja, hogy a kormány nem semleges álláspontot foglal el a kampányban. Patyi pénteken, a szocialista beadvány elutasításakor arra hivatkozott, a választási szervek a népszavazási eljárásban részt vevő személyek kampánytevékenységét kizárólag népszavazási kampányidőszakban vizsgálhatják, amely csak szombaton indul.
Közvetve Andy Vajna is hasznot húz a népszavazási kampányból. A filmügyi kormánybiztos médiabirodalma beszáll a kormányzati propagandába, a TV2 ötórányi fizetett politikai reklámot sugároz október 2-ig, a Vajna-csoporthoz tartozó kábelcsatornák pedig fele ennyit.
A Nemzeti Választási Iroda (NVI) internetes tájékoztató oldalának tegnapi adataiból kiderült, három kereskedelmi médiaszolgáltató is jelentkezett az NVB-nél, hogy a szombaton indult népszavazási kampányban politikai reklámot kíván közzétenni. Az alaptörvény értelmében a demokratikus közvélemény kialakulásához kampányidőszakban szükséges megfelelő tájékoztatás érdekében politikai reklám kizárólag ellenérték nélkül, az esélyegyenlőséget biztosító feltételek mellett közölhető.
A politikai reklám televízióban, rádióban jelenhet meg. A népszavazásról szóló törvény szerint országos népszavazási kampányidőszakban politikai reklámot a kezdeményezés szervezői, továbbá a kezdeményezés szervezésében részt nem vevő, de országgyűlési képviselőcsoporttal rendelkező pártok tehetnek közzé a közszolgálati és a nem közszolgálati rádió- és televíziócsatornákon. A politikai reklám műsoridejét a közszolgálati médiaszolgáltatónál - a Duna Médiaszolgáltató Zrt.-nél - a törvény 300 percben állapította meg. A népszavazási kezdeményezés szervezője és a frakciók rendelkezésére álló időtartamot egyenlő arányban kellett felosztani, ez azt jelenti, hogy a kormányt és a frakciókat 50-50 perc illeti meg. A politikai reklámokat a közszolgálati médiaszolgáltató legnagyobb éves átlagos közönségaránnyal bíró médiaszolgáltatásában kell közzétenni.
A nem közszolgálati médiaszolgáltatók nem kötelesek ilyen jellegű politikai reklámot sugározni, de vállalhatják azt, szándékukat szombaton 16 óráig jelenthették be az NVB-nek. A lehetőség legjobban a Vajnához köthető kereskedelmi csatornákat villanyozta fel, a TV2 Média Csoport Kft. már meg is kapta a lehetőséget az NVB-től. A Super TV2, a Mozi+, a Prime, az Izaura TV és a Zenebutik nevű csatornák esetében ugyan még nem született döntés, de várhatóan a szintén a filmügyi kormánybiztos érdekeltségébe tartozó tévéket sem utasítják majd el. Az is eldőlt, hogy az ATV ugyancsak 300 percnyi reklámot közölhet október 2-ig. A jogszabály alapján már a 2014-es országgyűlési, európai parlamenti és önkormányzati választáson is lehetőségük volt a kereskedelmi médiaszolgáltatóknak, hogy a kampányban ingyenesen közzétegyenek politikai reklámokat, de akkor egy médiaszolgáltató sem élt a lehetőséggel.
