Az első negyedévi meghökkentően alacsony 0,7 százalékos tisztított GDP-adat után a második három hónapban elért 2,6 százalékos növekedés után összességében 1,7 százalékos plusszal zárta 2016. első félévét a magyar gazdaság - erről számolt be tegnapi sajtótájékoztatóján Varga Mihály. Véleménye szerint az első negyedévi siralmas GDP-t az okozta, hogy az uniós támogatások még nem érkeztek meg, és a gépjárműiparban - modellváltás miatt, tervezetten - visszaesett a termelés. A második negyedév talparaállásából a miniszter azt a következtetést vonta le, hogy az idei esztendőre várt 2,5 százalékos GDP növekedési várakozás tartható. Varga Mihály optimizmusát arra alapozta, hogy az eddig katasztrofálisan teljesítő építőiparban fordulat várható, elsősorban a lakásépítések révén. Eddig 12 ezer darab csok-igénylést tartanak nyilván, ennek és az áfa-csökkentésnek köszönhetően elmozdulhat a holtpontról az építőipar. Abban is reménykedik Varga Mihály, hogy az uniós támogatások is már éreztetik a hatásukat a magyar gazdaságon. (Józan megfontolások szerint ennek inkább csak jövőre lesz érezhető hatása.) Ugyanakkor az előzetes várakozások szerint a mezőgazdaságtól idén a tavalyinál jobb eredmény várható, az agrárszféra teljesítménye 0,5 százalékponttal járulhat hozzá az idei GDP-növekedéshez.
A lapunk által megkérdezett Katona Tamás szerint túlzottan optimista a nemzetgazdasági miniszter prognózisa, véleménye szerint az idei növekedés 2 százalékos lehet. Figyelmeztető jel ugyanis, hogy a KSH ugyancsak tegnap közölte, hogy bár már nyolc hónapja folyamatosan csökken az ipari termelés növekedésének üteme, de most fordult először elő, hogy már a tavalyi szintet sem érte el, annál 0,3 százalékkal alacsonyabb volt. Az is elgondolkodtató, hogy a beruházások továbbra sem növekednek, mert a magánszféra nagy mértékben visszafogta az aktivitását - mondta Katona Tamás, aki ezen a téren idén 8-10 százalékos visszaesésre számít.
Varga Mihály szerint a régiós országok egymáshoz viszonyított GDP-növekedési pozíciójára nem érdemes hivatkozni, mert az folyamatosan változik. Katona Tamás szerint sajnos nem ez a helyzet, Magyarország - most az 1,7 százalékos növekedésével is - kibérelte az utolsó helyet. Hiszen az első félévet Románia 5,9, Szlovákia 3,7, Bulgária és Lengyelország 3,0 százalékos gazdasági bővüléssel zárta. A különbség tetemes!
Szót ejtett Varga Mihály arról is, hogy dinamikus volt a bérkiáramlás Magyarországon, a második félévben még ennél is nagyobb mértékben emelkedhetnek a bérek. Katona Tamás ennek kapcsán megjegyezte: mindez a forint folyamatos gyengülése mellett történik, így azok akik külföldön vállalnak munkát azt látják, hogy euróban inkább csökkenne, mint növekedne a jövedelmük, ha itthon vállalnának munkát.
Élesen kritizálta Varga Mihály értékelését Gúr Nándor is. Az MSZP alelnöke tegnapi sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy a nemzetgazdasági miniszter által frissen közölt számok semmit nem érnek, az embereknek kézzelfogható fizetésemelésre van szükségük, mert ők a valóságban azt tapasztalják, hogy az árcédulákon magasabb összegek szerepelnek, a fizetésük pedig kevesebbet ér. Megjegyezte: ha igaz lenne a növekedés, akkor az elmúlt hat évben nem 600 ezer ember hagyta volna el az országot, hanem több 100 ezer más európai akart volna idejönni dolgozni. Gúr Nándor egy mértékadó, fizetésemelés forrásaként jelölte meg a 2 százalékos GDP-növekedés 6-700 milliárd forintos többletét, a fekete, illetve szürkegazdaság arányának csökkentést, valamint az adó- ás vámhátralékok behajtását.
