- Biciklisek - Csökken a fajlagos baleseti arány

Továbbra is a személygépkocsik okozzák a legtöbb sérüléssel járó közúti közlekedési balesetet, ám a második helyen 2015-ben már nem a teherautók, hanem a kerékpárok álltak: a közúti balesetek 11 százalékát (1819 eset) biciklisek okozták, legalábbis a rendőrség statisztikái szerint. Az autósok ennek ötszörösét okozták tavaly, a közúti balesetek 63 százalékát (10 222 eset). A bringásokat a teherautósofőrök követik, ők a balesetek 9 százalékáért (1533 eset) voltak felelősek. A gyalogosok és a motorosok együtt sem okoztak annyi balesetet, mint a biciklisek, de a buszsofőrök és a mopedesek is "csak" a balesetek öt százalékáért felelősek együttesen. A gyalogosok mellett a kerékpárosok a legvédtelenebbek: 2015-ben a közúti balesetben életét vesztett személyek mintegy 35 százalékát ez a két csoport alkotja.

A biciklis balesetek száma tavaly valamivel csökkent a 2014-es adatokhoz képest, akkor 1897 sérüléses baleset jutott a hatóságok tudomására. A statisztikákat vizsgálva azt láthatjuk, hogy a balesetek száma lényegében stagnál: 2013-ban 2005, 2012-ben 1970, 2011-ben 1814 volt a kerékpárosok által okozott balesetek száma. Az adatok vizsgálatánál azt is szem előtt kell tartani, hogy a bringások által okozott balesetek száma úgy nem nő számottevően, hogy egyre többen választják a kerékpáros közlekedést. A Főmterv és a BKK felmérése szerint csak a fővárosban megtízszereződött a biciklisek száma az elmúlt húsz évben, a kerékpár szabadidősből munkába járó eszközzé vált. A "drótszamarasok" száma 2010 után nőtt ugrásszerűen, a növekedés azóta is folyamatos. Ennek ellenére a kerékpáros balesetek száma lényegesen lassabban nő a fővárosban, mint maga a forgalom, vagyis a fajlagos baleseti arány csökken.

A legtöbben azért választják a biciklizést, mert gazdaságos, emellett környezettudatos és testmozgásnak is kiváló. Ugyanakkor nem veszélytelen: a tavalyi biciklis baleseteknél 594 főnél diagnosztizáltak nyolc napon túl gyógyuló sérülést, kétszer ennyi személynél pedig könnyű sérülést. A leggyakrabban - majdnem minden második esetben - a baleset úgy történt, hogy a keresztirányból érkező jármű elütötte a kerékpárost. A biciklis balesetben meghaltak száma 83 fő volt tavaly, 2014-ben 98. Uniós viszonylatban Magyarország a középmezőnybe tartozik a halálos közúti balesetben meghalt személyek számát illetően, a legtöbb halálos baleset Lettországban és Romániában, a legkevesebb Máltán, Hollandiában és az Egyesült Királyságban történt az Eurostat adatai szerint.

A kerékpáros közlekedésbiztonság terén Magyarország a nyolcadik helyen végzett tavaly az Európai Kerékpáros Szövetség felmérésében, megelőzve Németországot, Ausztriát és Franciaországot is. A vizsgálat során öt szempontot vettek figyelembe: kerékpárhasználatot, kerékpáros turizmust, biztonságot, kerékpárpiacot és az érdekképviseletet. Az eredmények szerint a legtöbben Hollandiában kerékpároznak, legbiztonságosabban bringázható ország Luxemburg és Málta. Magyarország kerékpárhasználat tekintetében a harmadik helyet szerezte meg, a felmérés szerint a magyar lakosság 22 százalékának a kerékpár a leggyakrabban használt közlekedési eszköze.

A biciklisták biztonsága érdekében a rendőrség idén is folytatja tavaly indított országos balesetmegelőző akcióját, együttműködve a kerékpáros érdekvédelmi szervezetekkel.

Petíció a kerékpársávokért

Több szakmai és civil szervezet közös petíciót írt a Fővárosi Önkormányzatnak és Tarlós István főpolgármesternek azért, hogy megvalósuljon a Bartók Béla úti kerékpársáv és korzó. A fővárosi vezetés ugyanis úgy döntött - a nyilvánosság kizárásával -, hogy a korábbi tervekkel ellentétben nem a helyiek és a szakmai szervezetek egyetértésével elkészült terveket valósítják meg. A levélírók emlékeztetnek: az eredeti tervek szerint a Bartók Béla úton a buszokat beterelték volna a középső villamossínekre, ezen kívül irányonként 1-1 sávot kaptak volna az autósok, mellette pedig 1-1 kerékpársáv is elfért volna.

A korábbi terv FORRÁS: MAGYAR KERÉKPÁROSKLUB

"A jelenlegi beruházás azonban nem az eredeti tervek szerint halad, a Fővárosi Önkormányzat az irányonkénti két forgalmi sáv megtartását helyezte kilátásba akár a járdák szűkítésének, fák kivágásának árán is" - írják a civilek, hozzátéve: ez azért is abszurd, mert a villamosmegállókat az akadálymentesítés miatt ki kellett szélesíteni, ezért az út több pontján sincs elég hely a két sávnak. Az pedig a járdák terhelését növeli, ha a gyalogosok mellett a biciklisek is a járdára kényszerülnek.

A petícióban ezért azt kérik, hogy a főváros az eredeti terveknek megfelelően, kerékpársávok kialakításával, járdaszűkítés és fakivágások nélkül fejlessze a Bartók Béla utat. A petíciót aláírta a helyi kulturális- és vendéglátóhelyeket tömörítő Bartók Béla Boulevard, a Magyar Kerékpárosklub, a Kortárs Építészeti Központ, a Levegő Munkacsoport, a Magyar Közlekedési Klub, a Magyar Urbanisztikai Társaság, és a Magyar Tájépítészek Szövetsége.