A jegybank által létrehozott alapítványok - alaprendeltetésükre fittyet hányva -, a többi között ingatlanhasznosítóként is tevékenykednek. Ennek forrásául szolgálhat az a mintegy 196 milliárd forint értékű állampapír, amelyből 2016. első félévében 29,7 milliárd forintért adtak el. Ezt azonban nem önszántukból tették, hanem az Európai Központi Bank (EKB) intelmei nyomán. Az EKB ugyanis kifogásolta, hogy az alapítványok lakossági állampapírt vásároltak, amellyel megszegték a monetáris finanszírozás tilalmáról szóló uniós szabályt. Idén júniusban 9,5 milliárd forintos, az első félévben pedig 29,7 milliárd forintos összegben adtak el állampapírt az MNB-alapítványok - derült ki a honlapokon szereplő adatok összesítése után. Eddig a teljes alapítványi kötvényállomány 15,1 százalékától váltak meg.
Az üggyel kapcsolatban, lapunk érdeklődésére Bodnár Zoltán úgy vélekedett, hogy az volt szabálytalan, hogy a lakosság számára kibocsátott állampapírokat az elsődleges forgalmazó pénzintézettől vásárolták, márpedig csak a másodlagos piacon lett volna erre lehetőségük. Az MNB volt alelnöke, a Liberálisok gazdaságpolitikusa ehhez hozzáfűzte, hogy az így felszabaduló pénzeknek az ingatlanpiacon semmi keresnivalójuk nincs, és teljesen homályos, hogy a megvásárolandó épületekkel mi is a céljuk az alapítványoknak. Az EKB aggodalmát ugyan nem osztják, de folyamatosan zajlik a vagyon átcsoportosítása az ingatlanokba - mondta Fekete Zoltán, a Pallas Athéné Domus Optima Zrt. vezérigazgatója. (Bodnár Zoltán feltételezi, hogy az állampapír-vagyon gyarapítása ezzel befejeződött.)
Az ingatlanportfólió gyarapítása tegnap a volt budai Postapalota 7 milliárd forintért történő megvásárlásával folytatódott. (Az épület új neve Buda Palota lett.) Az ingatlan 25 millió eurós (jelenlegi árfolyamon 7,75 milliárd forintos) beruházással újul meg, az épület tornya - a tervek szerint - turisztikai attrakció lesz - mondta Fekete Zoltán szerdai sajtótájékoztatóján. A Széll Kálmán téren álló, 18 500 négyzetméter alapterületű épület felújítása már elkezdődött, az átadása 2018 végén lesz. Az eladó a Veres Tibor üzletemberhez köthető Wing Zrt. volt, amely 2010-ben mintegy négymilliárd forintért jutott az ingatlanhoz.
A Buda Palota felújításához már közbeszerzések indításával láthatnak hozzá az alapítványok. Erre figyelmezteti őket a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) napokban lezárult vizsgálata is, amelynek révén 84 millió forintos bírságot kaptak az MNB alapítványai. A KDB ügyészségi indítvány alapján vizsgálódott, és három hónap alatt 112 szerződést néztek át, és 66 esetében találta úgy, hogy azoknál közbeszerzést kellett volna kiírni. (A szerződések száma az ezret is meghaladta.) Az alapítványok egyébként megnyugtatónak nevezték a vizsgálat eredményét, ami után „újra a szakmai munkára összpontosíthatnak". Rövid idő alatt, megnyugtató eredménnyel lezárult a KDB vizsgálata - írták közleményükben. Ennek kapcsán Bodnár Zoltán megjegyezte: mintha a korábbi közleményükben zaklatásnak vették volna, hogy megvizsgálták a szerződéseiket, amelyeknek több, mint feléről kiderült, hogy azok a közbeszerzési eljárás megkerülésével születtek, vagyis törvényellenesek - mondta Bodnár Zoltán. A szakpolitikus arra is utalt, hogy az állami szervek között tökéletes összhang és összjáték van abban a tekintetben, hogy hogyan lehet elkenni, eltüntetni azt a sok disznóságot, amit a Matolcsy-féle alapítványoknál elkövettek.
A bírság mértéke, a 84 millió forint nem csekély, mégis egyfajta méltányosságot tükröz - mondta a szakpolitikus, ugyanis a törvény lehetőséget nyújt arra, hogy a szerződéses összeg 15 százalékáig terjedjen a büntetés, ám az MNB-alapítványoknál mindössze három százaléknyi róttak ki. Bodnár Zoltán emlékeztetett arra, hogy más alkalmakkor a KDB korántsem volt ennyire elnéző. Sőt a KDB több esetben polgári peres eljárást kezdeményezett hasonló jogsértéseknél. A 66 szerződésnél is kezdeményezni kellett volna a semmisség kimondatását, mivel törvényellenesen jöttek létre. Bodnár szerint elkerülhetetlen, hogy hűtlen kezelés miatt a kuratóriumok és felügyelő bizottságok büntetőjogi felelősségét bíróság mondja ki.
