Románia;arzén;szennyezett ivóvíz;Alföldvíz Zrt.;

- Importvizet ihatnak az alföldiek

Még mindig több száz olyan település van Magyarországon, ahol annyira szennyezett az "ivóvíz" hogy emberi fogyasztásra teljesen alkalmatlan. A helyzet az ország délkeleti részeiben a legrosszabb. Az Alföldre jövőre már Romániából importálhatnak ivóvizet.

A jövő nyártól részben romániai ivóvízzel láthatja el a lakosságot az Alföldvíz Zrt., mert a társaság saját kútjainak vizébe sok helyen egészségre káros anyagok kerülnek - például arzén, mangán, nitrátok, bór - írta a Világgazdaság. A lap szerint a romániai vízműtelep építésére az Alföldvíz és az aradi víziközmű-társaság vegyes vállalatot hozott létre, a beruházás 2,3 milliárd forintba fog kerülni. A tervek szerint a vegyi tisztítás nélkül is kiváló minőségű ivóvíz szállítása 2017 júniusában kezdődhet meg a határ magyar oldalára.

"A magyarországi alföldi rétegvizekbe, a keletről nyugat felé történő, lassú áramlása során növekvő mennyiségű káros anyag oldódik bele a tároló réteg természetes arzén- és mangántartalmából. Aradnál viszont még a beleoldódás előtt felhozható a víz, amely így vegyi kezelés nélkül juttatható be az ivóvízrendszerbe" - magyarázta a lapnak Csák Gyula, az Alföldvíz vezérigazgatója.

Ahogy arról korábban lapunk is beszámolt, az ivóvíz főleg arzénnal való szennyezettsége már több mint két évtizede ismert hazánkban, a problémára az uniós csatlakozás után terelődött nagyobb figyelem. A csatlakozás előtt 50 mikrogramm/liter volt a megengedett határérték, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat tájékoztatója szerint ez 2009 decemberéig volt érvényben. Ezután 2012-ig egy átmeneti határértéknek (20 mikrogramm per liter) kellett megfelelni, majd az EU-ban érvényes 10 mikrogramm/liter határérték lépett érvénybe.

Ezt nem mindenhol sikerült tartani: az Országos Közegészségügyi Központ felmérése szerint tavaly még 137 településen haladta meg a vezetékes ivóvíz arzéntartalma az EU-s határértéket. A legtöbb ilyen település az ország délkeleti részeiben, Csongrád, Békés, Borsod és Bács-Kiskun megyében található. A legszennyezes.hu honlapján az olvasható, hogy az Alföld számos településén a csapvíz forrása a rétegvíz, ami normál esetben nagyon tiszta, de a szóban forgó területeken olyan földtani közegbe kerül, amely gazdag valamilyen az emberi egészségre ártalmas anyagban.

"A rétegvíz tiszta lenne, de a magas arzéntartalmú körzetek elszennyezték azokat, ezért magasabb a rétegvíz, és így a csapvíz arzéntartalma is" - írták. Az arzénszennyezett víz leginkább a gyerekekre és a terhes anyákra veszélyes, a fejlődő agy különösen érzékeny az arzén hatására. A magzati élet során vagy korai gyermekkorban elszenvedett arzén expozíció nagymértékben növeli a serdülő- és fiatal felnőttkorban előforduló daganatos betegségek gyakoriságát.

Vegyszerszagú víz a kórházban
Nem megfelelő minőségű, vegyszerszagú a csapvíz a szombathelyi Markusovszky Kórház egyik épületszárnyában - közölte az intézmény gazdasági igazgatója. Csuka Lajosné elmondta, a probléma három belgyógyászati osztály mellett a bőrgyógyászati, a reumatológiai és a fertőzőosztályt érintette.
Elrendelték, hogy a csapvíz további utasításig nem használható, ezzel párhuzamosan gondoskodtak arról, hogy minden szükséges helyre kerüljön palackos tiszta ivóvíz. A betegek dobozos és fóliázott élelmiszereket, valamint palackos ásványvizet kaptak, a mosdókra tájékoztató táblákat helyeztek. Tisztálkodáshoz egyszer használatos törlőkendőket osztottak a betegeknek.
Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat és a vízmű is megvizsgálta a vizet, utóbbi eddig nem talált szerves szennyezőanyagot. Az eset a betegellátást nem érinti.
(MTI)

"Pontosan ki számít migránsnak? Az Európából betelepülő tanuló - ne adj' isten az Erdélyből, Délvidékről vagy Kárpátaljáról betelepülő magyar - vagy a tízéves kora óta itt élő, nálunk tanuló kínai kislány annak számít-e, vagy csak az, aki a háború sújtotta Szíriából, Afganisztánból, Líbiából menekült el?" - írta Facebookon Pukli István miután kiderült, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) az Emberi Erőforrások Minisztériumára hivatkozva azt kérte, az igazgatók jelezzék, hány "migránst" iskoláztak be tavaly szeptember óta, mennyien fejezték be a tanévet és hány diáknak maradt fenn a jogviszonya a tanév befejezése után is.