Míg az elmúlt két és fél esztendőben az elemzők gyakran vontak le különböző következtetéseket a 0 százalék körül mozgó infláció alakulásából, mára ezeket a próbálkozásokat feladták. A KSH tegnap megjelent adatai szerint júliusban a fogyasztói árindex 0,3 százalékkal alacsonyabb lett, mint egy esztendeje, és január óta is mindössze 0,2 százalékponttal emelkedtek. Mindebből messzemenő következtetéseket a jövőt illetően levonni nem lehet. Korábban őszre várták a banki szakemberek a fogyasztói árindex érdemi emelkedését. Ezt az időpontot - a közelmúlt tapasztalatainak ismeretében - azonban egyesek feladták, ennek oka, hogy az előzetes várakozásokra rácáfolva, a kőolaj világpiaci ára továbbra sem mutatott érdemi növekedést. Ennek ellenére Suppan Gergelynek, a Takarékbank szenior elemzőjének kommentárja szerint az infláció év végére elérheti a 2 százalékot, de a 3 százalékos célhoz leghamarabb 2018-ban juthatunk el. A jegybank így várhatóan idén már nem módosít a 0,9 százalékos alapkamaton. (A Takarékbank egyébként éves átlagban 0,6 százalékos inflációra számít a tavalyi mínusz 0,1 százalék után.) A szakember úgy véli, hogy augusztusban továbbra is 0 százalék közelében maradhat a fogyasztói árindex.
Mivel a dohánytermékek jövedéki adóját emelni fogják, így az őszi hónapoktól az infláció mértéke már meghaladhatja az 1 százalékot, év végére pedig elérheti a 2 százalékot. A fogyasztói árindexet jövőre egyes egyes alapvető élelmiszerek áfájának csökkentése fékezi, amit némileg ellensúlyoz a dohánytermékek jövedéki adójának ismételt emelése is, így 2017-ben az átlagos infláció 2,1 százalékra emelkedhet - legalábbis Suppan Gergely véleménye szerint. Ennek kapcsán Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője arra számít, hogy a jegybank legközelebbi, szeptemberi inflációs jelentésében felülvizsgálja az eddigi prognózisát, hiszen korábban a 2017-re becsült 2,6 százalékos átlagos fogyasztói árindex magasnak tűnik a világgazdasági folyamatok tükrében.
Ugyanakkor a júliusi - 12 hónapra visszatekintő - adatok elég változatos képet mutatnak. Az élelmiszerekért 0,2 százalékkal többet kellett fizetni, ezen belül a cukor ára 25,1, az étolajé 7,1, az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 5,7 százalékkal nőtt, viszont a sajté és a tejé egyaránt 6,2 százalékkal csökkent. A járműüzemanyagokért 13,0 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, itt azonban az áralakulás elég hektikus, időnként emelkednek az árak, azonban a mérséklődések mértéke általában felülmúlja az emelkedő tendenciáét. A háztartási energia ára - rezsicsökkentés nélkül is - 0,1 százalékkal lett alacsonyabb.
A sertéshúsról - amelynek ára éves viszonylatban 14,2 százalékkal csökkent - a Napi.hu azt írta, hogy júliusban már drágulni kezdett. Ez esetben nem arról van szó, hogy a kereskedők elkezdték "lenyelni" az áfacsökkentés miatt náluk maradó összeget. A első hat hónapban 17 és 19 százalék körüli árcsökkenést mért a KSH. Most viszont havi összevetésben 4 százalékkal drágult a sertéshús ára, amely szintén kimagasló érték.
A portál utal arra, hogy az élőállat felvásárlási ára júliusra 400-410 forintra emelkedett, mialatt az első negyedévben még 300 forint volt. Az emelkedés nemzetközi piaci folyamatok eredménye és oka igen prózai: megélénkült ugyanis a kereslet Ázsiában a sertéshús iránt, főként Kínában és Dél-Koreában. Ez enyhítette azt a nyomást, amely az orosz embargó miatt alakult ki az unió piacán. Az EU-ban korábban az oroszországi szállítások leállása miatt kínálati piac alakult ki, ami jelentős mértékben csökkentette a felvásárlási árakat. Ennek rövid távon a vásárlók örülhettek, azonban a termelők kilogrammonként 50 forintos veszteséget könyvelhettek el.
