A 71 évvel ezelőtti nukleáris támadás alig három nappal követte a Hirosima elleni, első atombombát, s megadta a végső lökést a második világháború lezárásához, Japán kapitulációjához. Az Egyesült Államok szempontjából katonai indokoltságát kevesen vonták kétségbe, ám a „Kisfiú” és „Kövér ember” kódnéven emlegetett két nukleáris fegyver bevetése jelentős részben már a Szovjetunió elleni figyelmeztetésként és erődemonstrációként is szolgált.
Abe Sinzo miniszterelnök 53 ország képviselői előtt mondta el megemlékező beszédét a Békeparkban, az atomtámadást szimbolizáló szobor előtti téren. Felszólalt Hiroshima polgármestere, Taue Tomihisza, aki jó ideje a nukleáris leszerelés élharcosa. 2016-ban első ízben fordult elő, hogy egy hivatalban levő amerikai elnök felkereste Hirosimát: Barack Obama idei vizitjén formálisan nem kért ugyan bocsánatot a japán néptől a világháborút lezáró atombombákért, ám látogatását mégis szimbolikus jelentőségűnek értékelték a távol-keleti szigetországban.