Az érvényben levő szabályzat szerint ugyanis csak az voksolhat, aki legalább hat hónapja tagja a pártnak, de július 18-20. között nyitottak egy kiskaput: 25 font befizetése ellenében az új belépők is szavazati jogot nyerhettek, sőt olyanok is regisztrálhattak, akik még nem voltak tagjai a pártnak. A bíróság a protestáló párttagoknak adott igazat, igaz, a Labour meg akarja fellebbezni a döntést, amely becslések szerint legalább 125-150 ezer új párttagot érint.
Az őszi voksolás tétje nagy: a munkáspárti vezetőválasztás során ismételten kikérik a tagok véleményét a politikai földrengést okozott EU-népszavazás után. Jeremy Corbyn, az alig egy éve megválasztott, balos pártvezető elbukott nyáron, a Brexit referendum után, a Labour parlamenti frakciójában tartott bizalmi szavazáson. Többen is jelentkeztek kihívóként, közülük végül Owen Smith, az árnyékkormány eddigi munkaügyi minisztere maradt állva kihívóként. Kettejük közül lehet választani, a tagok e-mailben voksolhatnak.
A tervezett menetrend alapján augusztus 22-én postázzák a regisztrált Labour-párttagoknak a szavazócédulát, s a voksokat szeptember 21-ig kell visszaküldeni. Szeptember 24-én, egy munkáspárti konferencián hozzák nyilvánosságra a végeredményt.
Szakértők úgy ítélik meg, hogy a bírósági döntés Jeremy Corbynnak kedvez, az új párttagok többsége ugyanis a radikális baloldali politikus kedvéért csatlakozott az elmúlt hónapokban a Munkáspárthoz. Corbyn a tagság körében népszerű, a pártfrakció zöme viszont ellenzi a túl balosnak vélt vezető irányvonalát. A Labour-képviselők többsége úgy véli, hogy Corbynnal az élen a pártnak esélye sem lesz a győzelemre a 2020-ban esedékes következő parlamenti választáson.