Csak kapkodjuk a fejünket a magyar sportolók riói teljesítménye láttán. Hosszú Katinka úgy oktatta a mezőnyt 400 vegyesen, hogy a külföldi kommentátorok is teljes átéléssel, szinte kiabálva közvetítették az utolsó ötven métert, s az egyetlen ellenféllel, a világrekorddal szembeni küzdelmét. Az pedig példaértékű, amit Szász Emese a párbajtőr versenyen bemutatott. Hihetetlen energiával, önbizalommal lépett pástra, s főként abban volt erős, amiben a magyarok időnként igen gyengének bizonyulnak: elementáris mentális erőt sugárzott.
Épp a mentális erő az, amit a közszolgálati televízió közvetítéséből hiányolhatunk. A szilveszteri műsorok kapcsán mondogatjuk: a tavalyi jobb volt. Az olimpiai közvetítésről viszont inkább az juthat az eszünkbe: ilyen rossz még sosem volt. Igaz ugyan, hogy a 100 méter pillangónak csak az egyik előfutamáról volt szó, ám a brazil szurkolók úgy ünnepelték az élen végzett szíriai úszót, Yusra Mardinit, mintha a döntőt nyerte volna meg. A menekültek csapatát erősítő szíriai kislány története az egész világot bejárta. A polgárháború elől menekült el szülőhazájából. Motorcsónakkal tartottak a görögországi Leszbosz felé, amikor leállt a motor. Nővéreivel és két másik személlyel a hideg vízben úszva tolták több kilométeren át a csónakot, amíg sikerült elérniük az Európai Unió partjait.
Kommentátorunk nemcsak a futamgyőztes lány nevét nem mondta ki sem a versenyzők bemutatásakor, sem pedig, amikor elsőként ért célba. Még azt sem sikerült megosztania a nézőkkel, hogy a menekültek önálló csapattal indultak. Állítása szerint technikai problémák merültek fel, s nem látott semmit a közvetítőállásból, ám hogy fordulhat elő, hogy a többieket látja, csak a győztest nem?
De tegyük fel, nem politika áll a háttérben, s nem azért maradt örök homályban a magyar nézők számára a futamgyőztes neve, mert a "menekült" ma szitokszónak számít az állami tévénél. Tény, e kommentátorunktól sok minden kitelik: egykor előszeretettel keverte össze a Ferencváros fekete bőrű játékosait, máskor hihetetlen tudatlanságról tett tanúbizonyságot kosárlabda meccsek közvetítésénél.
Itthon tehát nem létezik menekültek csapata, mert amiről a köztévé nem számol be, az nyilván nincs is. Ez a hozzáállás az, amit Brüsszelben alighanem tényleg sosem fognak megérteni…