Ha a helyi szemétszállítók úgy végeznék a munkájukat, mint a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő (NHKV) Zrt., akkor az egész ország "szemétben állna - fogalmazott az ellenzéki politikus.
Az ország keleti részében 50 százalékos, nyugaton 80-90 százalékos a fizetési hajlandóság, azonban ha szeptemberben hathavi számlát kap kézhez a lakosság, akkor még többen nem tudnak majd fizetni - figyelmeztetett Heringes Anita. A kialakult helyzetért a kormányt tette felelőssé, megemlítve, hogy a zrt. a számlázási rendszerére áprilisban kiírt közbeszerzési eljárásnak még nincs eredménye. Ha a lakosság augusztusban mégis számlát kap, akkor az azt jelzi, hogy előre tudták, ki nyeri a pályázatot - tette hozzá. Heringes Anita egyúttal bírálta, hogy ha nem folynak be a szolgáltatási díjak, akkor a szállító cégek sem tudják fizetni a munkát elvégző alkalmazottjaikat.
Az NHKV korábban már azt ígérte, halasztott fizetést tesz lehetővé az ügyfeleknek, de még így is sok háztartásban gondot okozhat akár egy negyedéves, vagy kéthavi számla kifizetése is - vélte egy önkormányzati szakértő. Ráadásul a nagy nehezen beindult előlegfizetés a szemétszállító cégek működési költségeinek alig 10-60 százalékát fedezi, s ez jószerivel a legalapvetőbb feladatok ellátására is kevés.
A számlázási rendszer közbeszerzési eljárása folyamatban van - közölte a Népszavával Csizmadia Tamás az NHKV Zrt. szóvivője. Eddig több mint félszáz közszolgáltatónak mintegy 5 milliárd forint előleget fizetett ki az NHKV. Az előleget egy pontozásos rendszer alapján állapította meg a társaság, figyelembe vette egyebek mellett az eladósodottság mértékét és azt is, hogy mire igényelte az adott cég. Idén április óta nem kellett átvennie sem a katasztrófavédelemnek, sem kényszer kijelölt szolgáltatónak sehol a kommunális hulladék elszállítását - említette a szóvivő. Az április óta halmozódó díjhátralékokat, a nagyobb fizetési hajlandóság fenntartása érdekében a zrt. lehetővé teszi a időben eltolt befizetést - tette hozzá.
Az NHKV áprilisi belépéséig 4,5 milliárd forint díjhátralékot hozott össze a lakosság, de ezt a koordináló szervezet nem veszi át, így az önkormányzati cégeknek kell behajtaniuk. A vagyonkezelőnek, mivel még nem bocsátott ki számlát, se díjbevétele, se kint lévő díjhátraléka sem keletkezett. A későbbiekben várhatóan az állami követelésbehajtók járnak el a díjhátralékosokkal szemben - derült ki fejlesztési tárca Heringes Anita kérdésére válaszoló leveléből.
