Japán;reaktor;

- Nem csillapodik a japán erőművita

A jelek szerint az eddig konkrétnak tekintett biztonsági előírásokat is kész rugalmasan kezelni a tokiói kormány. 

Korábban ugyanis a nukleáris erőművek működésének felső időhatárát 40 évben vonták meg, s a közvélemény a 2011-es fukusimai katasztrófa óta inkább az előírások szigorítását, semmint enyhítését követelné. Most azonban – számolt be róla a Mainicsi című napilap – az 1976 decemberében átadott, így meglehetősen korosnak számító Mihama atomerőmű „átment” egy friss biztonsági teszten, nem kizárt tehát, hogy működését meghosszabbíthatják. A Fukui tartományban levő nukleáris létesítmény novemberig még két ellenőrzésen kell, hogy átessen, ám ha ezek sikeresek lesznek, akkor akár 2036-ig is üzemben maradhatnak. A 40 éves szabály ugyanis – magyarázzák a kormányzat illetékesei – nem kőbe vésett dátum, hanem csupán „elvi határidő”.

A fukusimai atomerőmű hat reaktora közül három a 2011 márciusában bekövetkezett, pusztító földrengés, majd a nyomában lecsapó cunami következtében leolvadt, több százezer embert kellett az atomerőmű környékéről kitelepíteni, s az eltelt fél évtized alatt sem sikerült megoldani alapvető biztonsági és környezetvédelmi problémák sorát. Továbbra is fenyeget például a radioaktív víz szivárgása a megsérült reaktorokból, s tisztázatlan, milyen műszaki megoldással lennének képesek a leolvadt reaktormagok jelentette fenyegetés elhárítására. Fukusima után fellángolt a vita a Felkelő Nap országában az atomenergia felhasználásának hosszú távú kilátásairól, ám az utóbbi időben Sinzo Abe kormányfő világossá tette, hogy kabinetje a nukleáris erőművek újbóli, fokozatos üzembe állításának híve.

Az előzetes adatok alapján az apartheid-rendszer megszűnése óta legrosszabb teljesítményét nyújtotta a tegnapi helyhatósági választásokon az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) párt, amely 1994, tehát a fajüldöző rezsim megszűnése után került hatalomra a Dél-afrikai Köztársaságban.