A lakosságnak mindössze 3 százaléka gondolja úgy, hogy biztosan meg tud majd élni a nyugdíjából - ez a legfontosabb tanulsága az OTP Nyugdíjpénztár legfrissebb felmérésének. Ugyanakkor a válaszadók úgy vélik, hogy jelenleg a jövedelmük 77 százalékából tudnak létezni, ennek az összegnek mindössze 66 százalékára számítanak az emberek nyugdíjas éveikben. Vagyis a lakosság jelentős része szerint a nyugdíja nem lesz elég a megélhetéshez. Ebből következik, hogy a válaszadók többsége úgy gondolja: a jelenlegi nyugdíjrendszer fenntarthatatlan. Az viszont egyáltalán nem mindegy, hogy a megélhetéshez szükséges bevétel időskori munkából, vagy megtakarításokból származik-e majd.
A magyar lakosság 64 százaléka azzal számol, hogy nyugdíjas korában is dolgozni kényszerül majd - mondta csütörtöki sajtótájékoztatóján Nagy Csaba, az OTP Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója. E tervek megvalósítása nem lesz egyszerű. Simonovits András nyugdíjszakértő a Népszabadságnak korábban arról beszélt, hogy 60 év felett érezhetően csökken a munka hatékonysága, amit nem minden munkaadó vesz jó néven. Előfordulhat éppen ezért, hogy valaki 35-39 év szolgálati idővel az utcán találja magát. Még évekig küzdhet az ellátórendszerrel, a munkanélküliséggel és a közmunkával, miközben semmi reménye nincs arra, hogy hátralévő éveiben korához és végzettségéhez méltó munkát tudjon végezni - írta a nyugdíjszakértő.
Nagy Csaba emlékeztetett arra, hogy Magyarországon 7,2 millió aktív háztartást számlálnak, de közülük csak 41 százalék számolt be arról, hogy van valamilyen megtakarítása. (Ez nem feltétlenül betét, részvény vagy befektetési jegy, ide sorolják a befektetési céllal vásárolt ingatlanokat és aranybefektetéseket is.) A felmérésből az is kiderült, hogy az egy nyugdíjasra jutó, munkából származó éves átlagos jövedelem mindössze 80 ezer forint, magyarán alig van foglalkoztatott nyugdíjas.
Az OTP az Öngondoskodási Index eredményei alapján megállapította: a magyarok 70 százaléka esetében már most sem biztos, hogy az állami nyugdíj elegendő lesz a kívánt életszínvonal fenntartásához. Nagy Csaba szerint egy 12 ország adatait bemutató 2015-ös jelentésből az látszik, hogy Magyarország az egyetlen, ahol a pihenést tervező aktív lakosságnál kevesebb nyugdíjas tudta biztosítani magának a munkától mentes megélhetést.
Viszont a magyar lakosság pénzügyi ismereteivel nem igazán lehet dicsekedni, de nemzetközi összehasonlításban mégsem kell szégyenkeznünk, mivel jellemzően ezen a téren másutt sem tájékozottabbak az emberek - mondta Ertl András, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati menedzsere. A jelenlegi harmicasoknak mindössze 38 százaléka gondol a nyugdíjas éveire. Az ötvenes korosztályon már jobban látszik az igyekezet, ebben a korcsoportban minden negyedik magyar már áldoz a gondtalan nyugdíjas életre.
Az idén a kormány végre beismerte: ne is számítsanak egyéni számlás rendszerre az emberek, mert szerintük ez ma is már részben működik, hiszen az Ügyfélkapun át mindenki megnézheti, mennyi tb-t fizettek utána. Ennek valójában persze semmi köze az egyéni számlás rendszerhez. Abban ugyanis (mint a sokat emlegetett svéd szisztémában) a nyugdíjalapban névre szólóan gyűlik a pénz, amit befektetésekkel gyarapítanak - hívta fel a figyelmet Az énpénzem internetes portál.
Mint emlékezetes, 2010 őszén, a magánnyugdíj-pénztárak vagyonának államosítása után arról volt szó, hogy majd az állami intézmények megmutatják, mennyire jól tudnak vagyont kezelni. Valójában éppen ennek ellenkezője derült ki. Mára már egyértelművé vált (ezt a kormány is többször hangsúlyozta), hogy a nyugdíjak kifizetésének fedezetét a befizetett járulékok adják. Egy idősödő társadalomban ez nem túl biztató kilátás A következmény pedig hosszabb távon a nyugdíjak akár drasztikus csökkenése lehet - vélekedett Az énpénzem.
