Fél éve a nyilvánosság előtt zajlik a pécsi önkormányzat és a résztulajdonában álló Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. közötti, egyelőre végeláthatatlannak tűnő vita. Legújabb fejleményként a Pécsi Ítélőtábla tegnapi döntésével elrendelte a pécsi önkormányzat által, a Zsolnay kiváltására létrehozott Ledina Kerámia Kft. cégbejegyzését. Korábban a Zalaegerszegi Törvényszék cégbírósága ezt megtagadta, mert összeférhetetlennek tartotta az új cég két vezető tisztségviselőjének megbízatását. Az ítélőtábla másodfokon megállapította, hogy a Ptk-ból ez nem vezethető le, így elrendelte az önkormányzati cég bejegyzését - mondta Makai Lajos, a táblabíróság elnöke szerdán sajtótájékoztatón Pécsett.
Így az önkormányzatnak már van cége, amelyik azonban nem tud munkát adni a Zsolnay 170 alkalmazottjából június elején hozzá átszerződött csaknem 130 dolgozójának, akiket azzal csábított át, hogy a manufaktúrát hamarosan felszámolják. A 2013 óta Bachar Najari Magyarországon élő szír származású svájci állampolgár mintegy 75 százalékos tulajdonában levő porcelánmanufaktúra azonban nem adja meg egykönnyen magát. Najari korábbi nyilatkozatai szerint a háttérben az áll, hogy egy lobbicsoport akarja megszerezni a gyárat, ehhez támogatót talált az önkormányzatban.
A Zsolnayban - a Pécs Holding Városi Vagyonkezelő Zrt.-n keresztül - 19 százalékos tulajdonnal bíró önkormányzat verziója szerint viszont a Najari nem teljesítette időre a vásárláskor tőkeemelésre tett ígéretét és pénz helyett földterületet apportált a cégbe. A Zsolnay helyzetét súlyosbította, hogy az elődei által a Magyar Fejlesztési Banktól felvett, kamatokkal késedelmi pótlékkal együtt már több mint 400 millió forintra rugó kölcsönt felmondta a bank és azt eladta egy Fidesz közelinek mondott győri építőipari vállalatnak, West Hungária Baunak, amelyik viszont felszámolást indított a kerámiagyár ellen. Az önkormányzat hatására a kormány idén februárban stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté nyilvánította a manufaktúrát a csődtörvény alapján, amit szintén sérelmezett a fő tulajdonos, mert szerinte ehhez nem volt jogalap. Június végén pedig a Zsolnayhoz vagyonfelügyelőt rendelt ki a Zalaegerszegi Törvényszék.
Az adok-kapok része volt az is, hogy egy tavaszi adóhatósági vizsgálat miatt bűnügyi zárlat alá vett árukészletét visszakapta a porcelánmanufaktúra, miután a Szekszárdi Járási és Nyomozó Ügyészség hatályon kívül helyezte a NAV Dél-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága által kezdeményezett házkutatás és lefoglalás elrendeléséről szóló határozatot.
Az önkormányzat a szerinte későn és hibásan teljesített tőkeemelés miatt 300 millió forintos kártérítési pert indított a zrt.-vel szemben a Fővárosi Törvényszéken. A Zsolnaynak időközben mintegy 90 millió forintnyi elmaradt önkormányzati adója halmozódott fel, amit Najari saját vagyonából befizetett az város kasszájába. A vagyonfelügyelő szerint ezt csak az engedélyével, ellenjegyzésével tehette volna a tulajdonos, s emiatt - törvényszegésre hivatkozva - azonnal megindíttatta volna a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. felszámolását. A cég ügyvédei által jogi nonszensznek tartott kezdeményezést a Zalaegerszegi Törvényszék - megalapozatlanságra hivatkozva - elutasította, így a Zsolnay átmenetileg ismét fellélegezhetett.
Mint arról lapunk is beszámolt, Bachar Najari július közepén jelentette be, hogy letétbe helyezett 400 millió forintot a Magyar Fejlesztési Bank Zsolnayval szembeni követelésének fedezetéül. Úgy tetszik, Najari a tartozások visszafizetésével igyekszik elkerülni a felszámolást és megtartani tulajdonrészét.
A másfél évszázados gyár mindeközben ha nem is zavartalanul, de működik. A várhatóan még jó ideig eltartó felszámolási huzavona végén derül ki, milyen tulajdonosi körrel folytathatja az épületdíszek gyártását.