Mevlüt Cavusoglu külügyminiszter időpontot is meghatározott erre. „Október elején vagy közepén kell megtörténnie – fejtette ki. – Amennyiben nem lesz vízumliberalizáció, úgy arra kényszerítenek bennünket, hogy ne tartsuk magunkat az uniós megállapodáshoz” – közölte a török diplomácia vezetője a Frankfurter Allgemeine Zeitungban hétfőn megjelent interjúban. Mint mondta, kormánya azt várja, hogy Brüsszel konkrét dátumot nevezzen meg a vízumliberalizáció bevezetésére.
Az Európai Unió visszafogottan reagált a török fenyegetésre. Az Európai Bizottság szóvivője a német dpa hírügynökségnek elmondta, hogy az EU nem hajlandó megfélemlíteni magát a török fenyegetőzések által. Kifejtette, csak akkor kerülhet sor a vízumliberalizációra, ha Ankara minden ezzel kapcsolatos feltételt teljesít. Mint mondta, az uniós szakértők továbbra is készen állnak arra, hogy segítsenek Törökországnak a megállapodás gyakorlatba való átültetésében.
A terv eredetileg az volt, hogy az EU júliustól oldja fel a török állampolgárokkal szembeni vízumkötelezettséget. Ezt az időpontot azonban elhalasztották, mert Ankara nem teljesítette mind a 72 Brüsszel által előírt feltételt, köztük nem módosította a sokat vitatott terrorellenes törvényt, amely aláássa a demokráciát. Az Európai Unió követelése szerint a jogszabályt úgy kell módosítani, hogy azt ne használhassák fel a politikai ellenfelekkel szembeni fellépésre. Igaz, mivel a puccskísérlet leverése óta tartó tisztogatásban a kormány lényegében azt csinál, amit akar, ez az uniós feltétel kissé okafogyottá vált.
Cavusoglu az interjúban azt is közölte, hogy a menekültügyi megállapodás annak köszönhetően működik, hogy Törökország „nagyon komoly intézkedéseket vezetett be” az embercsempészek ellen. „Mindez azonban a vízumközelezettség felfüggesztésétől függ, hiszen ez szintén a március 18-án megkötött megállapodás része volt” – közölte a külügyminiszter, aki azért azt is hozzátette, ez nem fenyegetés a török kormány részéről.
A török vezetés újra és újra a megállapodás felfüggesztésével fenyeget. Recep Tayyip Erdogan török elnök múlt hét elején azt állította, hogy az EU nem tartotta a szavát a megállapodást követően, mert miközben 3 milliárd eurót ígért hazájának a menekültválság kezelésére, eddig csak csekély összeget kapott meg ebből hazája. A megegyezés értelmében az Európai Unió visszaküldheti török területre azokat a menekülteket, akik illegálisan érkeztek Görögországba március 20. után. Minden visszaküldött személyért cserében az EU felvesz egy szíriai menekültet, aki – április 4. óta legalábbis – közvetlenül és legálisan teheti a lábát az EU területére. Brüsszel a megállapodás alapján kötelezte magát arra, hogy felvesz 72 ezer szíriai menekültet.
A görög kormány adatai szerint Törökország már most sem tartja magát a megállapodás pontjaihoz. Megfigyelhető az is, hogy a július elején történt puccskísérlet óta ismét többen mentek Görögországba – közölte az ERT állami televíziónak a görög kormány menekültügyi stábját vezető Jeorjiosz Kiricisz. A Guardian közlése szerint a görög hatóságok július 15-től múlt hét péntekéig 9420 személyt regisztráltak. Hrisztiana Kalogiru, az Égei-térség kormányszója szintén a menekültek számának folyamatos emelkedéséről számolt be, ezért úgy vélte, mielőbb hatékony intézkedésekre van szükség. Az Euractivnak elmondta, bár még nem drámai a helyzet, a jelenség teljesen egyértelmű. Joannisz Muzalasz görög migrációs miniszter teljesen egyértelműnek nevezte, hogy a törökországi belpolitikai események a menekülthelyzetre is hatást gyakorolnak.
