Amíg az állami gyümölcsösök és halastavak árveréséről beszélt Bitay Márton Örs, az agrártárca államtitkára, addig Lázár János kancelláriaminiszter ezek leállításáról nyilatkozott. Igaz, az utóbbi kijelentést még azt megelőzően tette, hogy a Nemzeti Választási Iroda véleménye szerint nem jött össze elegendő érvényes aláírás az MSZP népszavazási kezdeményezéséhez, amellyel az állami földek eladását akarták megakadályozni. Viszont, ha végleges lesz a népszavazás leszavazása, újra indulhatnak az árverések.
Éppen ezért lett volna fontos az állami földek eladásának tilalmáról szóló népszavazás - nyilatkozta a Népszavának Gőgös Zoltán. Az MSZP elnökhelyettese hozzáfűzte, hogy mivel a Nemzeti Választási Iroda szerint nincs meg a szükséges 200 ezer aláírás, csak 180 ezer, és a hivatal több mint 40 ezer aláírásról állította, hogy érvénytelenek, és az MSZP ezt vitatja, ezért a Kúriához fordulnak jogorvoslatért.
A kormányzati kommunikációs káosznak többféle értelmezése lehet - jegyezte meg ennek kapcsán a Népszavának Sallai R.Benedek, az LMP szakpolitikusa, aki csatlakozott a szocialisták népszavazási kezdeményezéséhez. A kormányhatározatban ugyanis 378 ezer hektár állami föld árverését jelentették be. Az eddig lezárult három árverési körben azonban csak 250 ezer hektárt értékesítettek. Amikor Bitay Márton Örs a gyümölcsösök, halastavak eladásáról beszélt, azokat beleérthette a kormányhatározatban szereplő területbe, míg Lázár János akkor, amikor arra utalt, hogy nem adnak el több állami földet, az érthető volt úgy is, hogy a már meghirdetett 378 ezer hektáron felül nem lesz további árverés.
Részben már elkezdték eladni az állami gyümölcsösöket is, igencsak nyomott áron, hiszen mintha az értékes felépítményeket nem számolták volna bele a vagyonba - említette Gőgös Zoltán. A szakpolitikus úgy vélte, az ültetvényeket elsősorban a jelenlegi bérlők veszik meg, mert ez bonyolultabb ügy, mint a szántóké. A föld ugyanis az államé, de a telepítéseket a bérlők végezték, gyakran uniós támogatással. Ha idegen jelentkező nyerne az árverésen, akkor meg kellene egyeznie a bérlővel a kártalanításról.
Hasonló a helyzet a halastavaknál is. A Népszavának egy korábban nyilatkozott egy halastó-rendszer tulajdonosa, illetve egy részének bérlője, aki azt mondta: semmiképpen sem licitálna, mert értelmetlennek tartotta, hogy jelentős forrásokat vonjon ki a termelésből, amit fejlesztésre is fordíthatna.
A Fideszt és kormányközeli köröket mégis érdekelheti mind a gyümölcsösök, mind a halastavak, ugyanis az LMP szakpolitikusa úgy tudja, hogy ezeket az állami vagyontárgyakat csak a földértékén akarják elárverezni. A szántókkal ellentétben ugyanis rengeteg kiegészítő infrastruktúra található ezeken az ültetvényeken. A halastavaknál sok műtárgy, leengedő csatornák, zsilipek, épületek egyebek növelik a valós értéket. Mindkét vagyontárgy fajta esetében ezek a "kiegészítő" eszközök megkétszerezhetik, háromszorozhatják az adott vagyontárgy értékét. Ezek az értéknövelő létesítmények gyakran nem is szerepelnek az állami nyilvántartásban - közölte Sallai R. Benedek. Ha valaki most akarna kiépíteni egy halastó rendszert, az milliárdos költséget jelentene. Ugyanezt készen a negyedéért megszerezni, nem rossz üzlet. Az ellenzéki szakpolitikus nyírségi gazdáktól úgy értesült, hogy a környéken található állami területen létesített ültetvényeken százmilliós értékű ingatlanok, ingóságok is vannak: épületek, hűtőkamrák, szárító és öntöző berendezések.
Ami fékezheti a földárveréseken a legzsírosabb birtokokat megszerző fideszes politikusok, családtagjaik és baráti, üzleti körük étvágyát az az, hogy a szántókkal ellentétben a gyümölcsösök és halastavak esetében nagy az élőmunka igény. Ilyen vagyonra csak az pályázzon, aki dolgozni is akar - említette Sallai R.Benedek. Az LMP-s politikus sem zárta ki, hogy ősszel meghirdetik az állami gyümölcsösöket és halastavakat.
Az állami erdők, természetvédelmi területek még mindig veszélyben vannak, a kormány elkótyavetyélheti ezt a nemzeti vagyonrészt is - hangsúlyozta Gőgös Zoltán.
Ameddig ezek a srácok ott vannak a kormánynál, nincs az az állami vagyon, ami biztonságban lenne - summázta Sallai R. Benedek is.