A közlemény szerint a megkérdezettek a készpénzalapú ágazatokat, az építőipart és az egészségügyet tartják a szürkegazdaság által leginkább érintettnek. A felmérésben résztvevők háromnegyede egyáltalán nem értett egyet azzal az állítással, hogy az állam megkárosítása elfogadható cselekedet lenne, 24 százalék szerint viszont nincs baj azzal, ha valaki a közös kasszából vesz el, vagy - ami jellemzőbb -, nem tesz be oda az előírásoknak megfelelően.
A hálapénzfizetést tartották a legelterjedtebbnek és a leginkább elfogadottnak a válaszadók a hét szürkegazdaságot segítő tevékenység közül, amelyet a kutatás vizsgált. A válaszadók 72 százaléka vélte úgy, hogy a hálapénzfizetés jellemző Magyarországon, és 22 százalékuk azt is gondolja, hogy elfogadható az orvosok és a betegek közötti "borítékos" tranzakció.
A megkérdezettek több mint 60 százaléka találta jellemzőnek a gazdasági életre különböző adókerülő technikák alkalmazását, a feketefoglalkoztatástól a jövedelem eltitkolásán át a kreatív könyvelési trükkökig. Az adófizetés elkerülését 65 százalék tartja szokásos tevékenységnek, 16 százalékuk szerint nincs is semmi probléma ezzel.
Hasonlóak az arányok a csúszópénz elfogadásánál, 64 százalék szerint jellemző és 17 százalék szerint elfogadható ez a cselekedet, a feketefoglalkoztatást 61 százalék véli elfogadhatónak és 17 százalék szerint jellemzi a magyar gazdaságot.
A jogosulatlan állami támogatás igénybevételét a megkérdezettek 64 százaléka tartotta jellemzőnek Magyarországon, de elfogadhatónak már csak 13 százalék. A megkérdezettek 52 százaléka vélte úgy, hogy elterjedt a munkahelyi eszközök magáncélú hasznosítása, elfogadhatónak pedig 15 százalék minősítette azt. Mind a hét vizsgált tevékenységet a válaszadók egyharmada tartotta jellemzőnek Magyarországon, egyben 6 százalék minősítette elfogadhatónak.
A Nézőpont Intézet Gazdaságfehérítési Kerekasztalát 2016-ban hozták létre, munkájában pénzügyi szervezetek, tudományos intézmények, civilszervezetek és kormányzati szervek vesznek részt, közöttük tanácsadóként az Állami Számvevőszék, a Magyar Nemzeti Bank, az MKB Bank, a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Központi Statisztikai Hivatal. Közvélemény-kutatásuk 1000 fős, országosan reprezentatív mintán készült 2016. május 2-18. között.