A HVG megbízásából júniusban készített reprezentatív felmérésből ugyanis az derült ki, hogy a korrupciónál csak az egészségügy helyzete foglalkoztatja jobban az embereket, akik azt legalább olyan súlyosan gondnak tartják, mint a migrációt és a munkanélküliséget. A közös felmérés szerint a Fideszt 2016-ban már korruptabbnak tartja a közvélemény, mint az MSZP-t. Az emberek kétharmada úgy látja, az Orbán-kormányra „nagy” vagy „nagyon nagy” mértékben jellemző a pénzügyi visszaélés. Az ellenzéki és a „bizonytalan” szavazók négyötödös vagy azt meghaladó többsége mellett már így gondolja a kormánypárti szavazók bő harmada is.
A választók abszolút többsége (56 százalék) szerint a hatalom szelektíven üldözi a korrupciót. Ezen belül majdnem minden második Fidesz-hívő (47) is úgy gondolja, hogy „a mai magyar kormány csak az ellen a korrupció ellen lép föl, amelyben saját maga nem érdekelt”. Negyedük (23) szerint „a kormány egyáltalán nem küzd a korrupció ellen”. Csak a kabinetpárti tábor 17 százaléka véli úgy, hogy „a kormány következetesen fellép a korrupció minden formája ellen”. Nagy többség (60) osztja az a nézetet, hogy Magyarországon a korrupció felülről irányított. E kérdésnél csak a fideszeseknél került enyhe többségbe (52) az a vélemény, hogy a visszaélések „tisztességtelen köztisztviselők eseti magánakciói”. A miniszterelnöki cáfolat dacára 47 százalék elképzelhetőnek, 31 százalék nagyon valószínűnek tartja, hogy az olyan kiemelkedően sikeres vállalkozók, mint Garancsi István, Mészáros Lőrinc, Andy Vajna valójában Orbán Viktor strómanjai. Ezt csak a megkérdezettek 15 százaléka zárta ki. A válaszadók több mint 90 százaléka azt feltételezi, hogy Magyarország miniszterelnöke vagyonos, és minden második megkérdezett a legvagyonosabbak közé sorolta.
A korrupció magyar politikai rendszer megítélésre is hatással van. A megkérdezettek 20 százaléka a diktatúra kifejezést tartotta a legkifejezőbbnek a hazánkban uralkodó állapotokra, 18-18 százalékot kapott a „polgári demokrácia” és a tekintélyuralmi rendszer”, de a „maffiaállam” (15) meghatározás is fölényesen verte a hivatalos elnevezést, azaz a „nemzeti együttműködés rendszerét (9) és az illiberális demokráciát (8 százalék) is. A „maffiállam” kifejezést Magyar Bálint vezette be a köztudatba. Két általa szerkesztett könyv is foglalkozott a jelenséggel, amely Brüsszelt is meglepte. A volt SZDSZ-elnök szociológusként régóta azt mondja, hogy a magyar államot nem a korrupció itatja át, hanem az állam maga a korrupció legfőbb szerve, egyfajta maffiaként működik, hatalmat koncentrál, közben óriási vagyont halmoz fel. Korábban az ellenzékiséggel finoman sem vádolható Demokrata is felhívta a figyelmet arra, hogy ma már elsőként a Fideszről kétszer annyi embernek jut eszébe a korrupció, mint Orbán Viktor.
