Csehország és Szlovákia közösen fordul az Európai Bizottsághoz (EB) az ugyanazon márka alatt forgalmazott, de minőségileg kisebb-nagyobb különbözőségeket mutató termékek ügyében - írta az ujszo.com szlovákiai hírportál. A szlovákok után most a cseheknél is megállapították, hogy több nyugati multivállalat silányabb minőségű termékeket szállít Kelet-Európába.
A Prágai Vegyipari Egyetemen végzett laborvizsgálatok szerint ugyanazok a termékek, amik a cseh boltok polcaira kerülnek fel, gyakran más összetételűek, mint például egy osztrák boltban megtalálható "testvéreik". A kutatók minőségbeli eltéréseket is találtak, például a kávénak alacsonyabb a koffeintartalma, vagy a joghurt kevesebb tejzsírt, gyümölcsöt tartalmaz.
A cseh és szlovák uniós képviselők beadványukban azt írták: a kelet-európai piacra szállított termékek bizonyítottan rosszabb minőségűek, mint azok, amelyeket a nyugati államokban adnak el. Ez nemcsak az élelmiszerekre, hanem a kozmetikumokra, tisztítószerekre, sőt még a toalettpapírra is érvényes. Arra szólították fel az EB-t, hogy lépjen fel a keleti országok hátrányos megkülönböztetése ellen.
Milos Lauko, a Szlovák Fogyasztók Szövetségének elnöke a lapnak azt is elmondta: a termékeknél létezik első, második és harmadik kategória, ezek minősége is egyre silányabb. Lauko szerint az első osztályú élelmiszereket Németországba és Ausztriába, a másodosztályúakat Lengyelországba, Csehországba, Szlovákiába és Magyarországra, a harmadosztályúakat pedig Romániába és Bulgáriába szállítják.
A szövetség még 2011-ben végzett egy kutatást, amiből ugyancsak az derült ki, hogy a nagyobb gyártók eltérő minőségű árucikkeket szállítanak Kelet- és Nyugat-Európába. A termékmintákat a szlovák élelmiszer-ellenőrző laborban elemezték, összesen nyolc ország (Németország, Ausztria, Csehországban, Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, Románia és Bulgária) sóját, borsát, csokiját hasonlították össze.
Az akkori eredmények szerint egyedül a Milka csokoládé volt minden országban azonos minőségű, ellenben például a Szlovákiában, Magyarországon, Bulgáriában és Romániában forgalmazott Coca-Cola kukoricából készült izocukrot tartalmaz, ami sokkal olcsóbb a "hagyományos" répacukornál. Ugyanebben az évben a Hospodárske Noviny szlovák gazdasági napilap is elvégzett egy terméktesztet, amiből egyebek mellett az derült ki, hogy az osztrák Lidl 70 százalékos paradicsomtartalmú ketchupot forgalmaz, míg a szlovák 20 százalékosat.
A gyártók rendszerint a különböző fogyasztói igényekre hivatkoznak, állításuk szerint az adalékanyagokat, aromákat a helyi ízlés szerint adagolják. Pedig nem csak az élelmiszereknél akadnak minőségbeli eltérések. Ugyancsak 2011-ben a Budapest Fővárosi Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelőség is vizsgálódott, ők arra jutottak, hogy mosó- és tisztítószerekből, vécépapírból, de még pelenkából is rosszabb minőségű kapható Magyarországon, mint például az osztrák boltokban. Az érintett cégek képviselői a bemutatott nemzetközi eredményeket spekulatívnak nevezték, de korábban az EB is úgy foglalt állást, hogy az eltérő minőségű termékekkel kapcsolatos vádak alaptalanok.
A jog mindenképp a multik oldalán áll: a Bizottság szerint amíg a vállalatok betartják az előírt szabályokat - ezek csak a címkézésre és az élelmiszer-biztonságra vonatkoznak -, addig az azonos márkanév alatt forgalomba helyezett termékek az egyes országokban akár különböző összetevőkkel is a polcokra kerülhetnek. A gyártók tehát érvelhetnek azzal, hogy mindig megjelölik termékeik összetételét a címkéken, vagyis nem csapják be a fogyasztókat.
-
A kávéban kevesebb a minőségi arabica, az "erősebben pörkölt" sokszor inkább túlégett
-
A mélyhűtött pizzákon kevesebb a feltét, s nem olívaolajjal, hanem például repceolajjal készülnek
-
A sajtok nagyobb arányban tartalmaznak növényi olajakat, a hústermékekben több a zsiradék
-
A teákban kevesebb a teafű vagy a gyümölcs, több az aroma
-
A kóla nem "hagyományos" cukrot (szacharóz), hanem kukoricából készült glükózt tartalmaz
-
A paradicsomszószokhoz, más paradicsomos készítményekhez nem friss paradicsomot, hanem zöldségpürét hasznának
-
A mosó- és tisztítószerekben nincs annyi illatanyag, kevesebb a mosás hatékonyságát növelő nátrium-karbonát is
Gyakran előkerül az is, hogy egy árucikk minőségibb nyugati változata drágább is, így azt abban a formában keleten kevesebben tudnák megfizetni. Ez viszont sokszor nem így van, például a Lidl ketchup esetében minimális volt az árkülönbség, de az is előfordul, hogy egy adott termék még olcsóbban is beszerezhető Ausztriában.
A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság lapunk megkeresésére közölte: a Magyarországon forgalmazott termékek esetében a jogszabályok határozzák meg azokat a feltételeket és előírásokat, amiket be kell tartaniuk a gyártóknak és forgalmazóknak. A legtöbb termék esetében a szabályozás harmonizál az uniós jogszabályokkal, így az EU területén nagyjából hasonló feltételekkel lehet az adott terméket forgalomba hozni vagy forgalmazni.
"Arra vonatkozóan azonban, hogy egy termék nem a fenti jogszabályokban meghatározott paraméterei (pl. egy élelmiszer milyen ízhatást kelt, egy öblítő illata mennyi ideig tart, egy narancslé mennyire narancs ízű) nincsenek jogszabályban meghatározva, így a gyártó kereskedelmi szándékán, döntésén múlik, akárcsak a termékek árának meghatározása is" - írták.
