Megszilárdult a határőrizet, ennek köszönhetően a korábbinál jóval kevesebben várakoznak a befogadó állomásokon - jelentette be a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója. Bakondi György közölte, az idegenrendészeti központokban a férőhelyek mindössze 41 százaléka, a menekültügyi központokban 60 százaléka foglalt. A határvédelmet Ausztria és a V4 tagállamai is segítik és a nemzetközi együttműködésnek köszönhetően mind több embercsempész szervezetet számolnak fel. Akár a Fidesz vezető politikusai, Bakondi is a civileket korholta azt állítva, az aktivisták szervezik a menekültek megmozdulásait, így az éhségsztrájkot is, ami a médiának szól. Felmondta a kötelező kormánypárti leckét is, miszerint semmiféle atrocitás nem éri a migránsokat, a hatóságok nem bántják őket, minden valótlan, ami erről megjelenik.
Míg nálunk rend van, Európában romlik a belbiztonsági helyzet, az elmúlt napok példátlan terrorcselemény-sorozata ezt jelzi. A történtek azt támasztják alá, hogy az ellenőrizetlen illegális migráció veszélyes, súlyos köz- és nemzetbiztonsági kockázatot rejt. A magyar álláspont szerint a bevándorlást nem csökkenteni kell, hanem meg kell állítani, a külső határok védelme az alapja az emberek védelmének - fogalmazott a miniszterelnöki főtanácsadó. Elfogadhatatlannak nevezte a kvótát, a menekülteket be nem fogadó országok bírságolását és Brüsszel migrációs politikájának felülvizsgálatát sürgette. Orbán Viktort idézve megismételte, Magyarország visszaveszi és a kiinduló országba szállítja azokat az illegális bevándorlókat, akik valóban itt léptek be először az Unióba, majd az október 2-i kvótareferendum mellett kampányolt.
Kiderült, kedd este öt algériai és két marokkói férfi megszökött a kiskunhalasi őrzött befogadó állomásról, hármukat már elfogták a hatóságok, kettejük tartózkodási helyét pedig már ismerik. A hatóságok komoly erőkkel keresik őket, hiszen ezek az emberek azért voltak a zárt táborban, mert tiltott határátlépést követtek el.
Teljes gőzzel dübörög a kvótanépszavazási kampány, pedig az a törvény értelmében csak augusztus 13-án kezdődhetne. A kormány azzal védekezik, hogy ez csupán tájékoztató kampány, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet Brüsszel elhibázott bevándorláspolitikájának következményeire. A Kormányzati Tájékoztatási Központ lapunkat arról biztosította, ez a tájékoztató kampány nem befolyásolja a hivatalos választási kampányidőszak kezdetét, bár nem tagadták, hogy a kényszerbetelepítésről szóló népszavazáshoz kapcsolódik. Patyi András, a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) ellenzékiséggel nem vádolható elnöke korábban már elmondta, a kampány hivatalosan a szavazás előtti ötvenedik napon kezdődhet. A választási eljárási törvény szerint a kampányidőszak a szavazás napját megelőző 50. naptól a szavazás napján a voksolás befejezéséig tart. A kampányban politikai hirdetést csak az a sajtótermék tehet közzé, amely előzőleg megküldte hirdetési árjegyzékét az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ). Ehhez képest már utcán vannak azok az óriásplakátok, amelyekkel Magyarország kormánya az október 2-ra kiírt népszavazásról "tájékoztatja" a lakosságot. A referendum becslések szerint legkevesebb 8 milliárd forintjába kerül az adófizetőknek, amiből természetesen a fideszes haverok is részesülnek. Arra, hogy mi szükség van az előrehozott drága kampányra, a kormánypárti politikusok gyenge, olykor nevetséges válaszokat adnak. Kósa Lajos legutóbb az ATV-n azt állította, a hirdetések és az óriásplakátok a kormány politikai állásfoglalásai, és politikai állásfoglalásokat bármikor bárki tehet. Ez amúgy a kabinet kampánya, a kormányt pedig nem szabad összekeverni a Fidesszel. Kiderült, később természetesen a frakció is kampányolni fog.
Bakondi feltehetően nem véletlenül beszélt arról, hogy megszilárdult a határőrizet és a július eleji jogszabályváltozásnak köszönhetően egyre kevesebben vannak a magyar menekülttáborokban. Orbán ugyanis kedden azzal dicsekedett az osztrák kancellárnak, hogy légmentesen lezártuk a határt, illegálisan nálunk már senki nem tartózkodhat. Ami viszont a civilekre vonatkozó megjegyzést illeti, Christian Kern szerint a miniszterelnökkel egyetértésre jutottak abban, NGO-kat (civleket) kell küldeni a szerb-magyar határra, hogy elsősorban a szerb oldalon várakozókon segítsenek, hiszen felelősséget viselnek azért, ami ott történik. A kancellár emlékeztetett a magyar határőrizeti gyakorlattal kapcsolatos emberi jogi kritikákra. Miután a magyar fél ellentmondott a Human Rights Watch lesújtó jelentésének, ezért megállapodtak, hogy az Igazságügyi Minisztérium Bécs rendelkezésére bocsátja a határőrizettel kapcsolatos iratokat, hogy alaposan megvizsgálhassák a magyar álláspontot.
Horgasnál egyébként negyedik napja éhségsztrájkol mintegy kilencven menekült, ők azt várják, hogy Magyarország megnyissa előttük a határt. A főleg afganisztáni és pakisztáni állampolgárok múlt pénteken gyalog indultak Belgrádból, hogy a szigorú magyar szabályok ellen tiltakozzanak. Az MTI arról tudósított, hogy kedd délután három éhségsztrájkolót végkimerüléssel szállítottak a szabadkai kórházba. A magyar hatóságok jelenleg naponta 14 család és egy egyedülálló férfi menedékkérelmét fogadják be a kerítés mentén felépített röszkei tranzitzónába, ahol a menedékkérők három hetet tartózkodnak az elbírálás idején. Nem megerősített információk szerint a szabadkai befogadóállomásról tegnap reggel száz menekült akart csatlakozni a demonstrálókhoz, de a rendőrség ezt megakadályozta. Az éhségsztrájkolók vasárnak táblákon köszönték meg Szerbia segítségét, a magyaroktól viszont azt kérdezték, miért haragszanak rájuk. Aleksandar Vulin szerb szociális miniszter kedd este Horgasnál meglátogatta a tranzitzóna közelében éhségsztrájkolókat.
