- Hónapokba telt ennek az interjúnak a megszervezése. Alapvetően mennyire jellemzi bizonytalanság az életét?
- Gyakori az állandó bizonytalanság. Úgy választanak ki bennünket, lányokat egy-egy munkára, hogy először a megrendelő az ügynökségüknél érdeklődik arról, ráérünk-e, egyáltalán elengednek-e. Sok ügynökség csak az utolsó pillanatban dönt, így későn jut el hozzánk a tájékoztatás. Akadt olyan külföldi munkám, amelynek esetében csak aznap szóltak arról, hogy utaznom kell. Jellemző, hogy nem tudok hetekre előre tervezni, mivel szinte minden hétre van munkám Európa különböző országaiban. Olyan személy vagyok, aki nem szereti a hirtelen változásokat, de ehhez tizenhét éves korom óta hozzászoktam.
- Számos zajos külföldi siker után, most hogyan alakul a pályafutása?
- Nyilván mindenkinek kell idő ahhoz, hogy úgy építse fel a karrierjét, a munkák dokumentálásával teli modellkönyvét, hogy azzal nagyjából elégedett legyen. Nekem körülbelül négy éve van jó dolgom: itthon élek, s külföldre járok dolgozni. Annyira telített a szakma, hogy sok lány, ha akarna sem tudna úgy élni, mint én. Sokaknak akár évekre is ki kell költözniük oda, ahol dolgoznak. Én viszont szerencsére megtehetem azt, hogy a fotózás előtti napon elrepülök, két-három nappal később pedig hazajövök Budapestre. Habár még csak július van, ez a pályafutásom toronymagasan egyik legjobb éve. Sokat dolgoztam, minőségi munkáim voltak az idén is. Többek között egy híres francia fehérneműmárkának fotóztunk kampányt, de visszatérő kozmetikai munkám is volt.
- Mennyit dolgozik egy évben?
- Abban az évben, amikor rendszeresen feljegyeztem a munkáimat, ötvenszer szálltam repülőre. Most gyakran hetente többször is dolgozom, de akad úgy, hogy három hétig otthon maradok. De nagy általánosságban hetente egyszer dolgozom, ami elég jó! Persze, akkor gyakran tíz-tizenkét órán keresztül, igaz, nagyon szép honoráriumokért.
- Sok modell egy idő után besokall, megunja az utazásokat, belefárad az állandó fotózásokba. Önnek nincsenek más ambíciói?
- Az, hogy sokaknak nem elég a modellkedés, számomra felfoghatatlan. Mindig változatos, érdekes munkáim vannak, rendre más csapattal. Amikor dolgozom, akkor nagy intenzitással vetem bele magamat a melóba, ha pedig szabadnapom van, igyekszem hasznosan tölteni az időmet. Inkább arra gondolok egyre gyakrabban, hogy a mostani munkáimmal már a jövőmet alapozom meg. Egyébként is elővigyázatos vagyok, ezért szereztem néhány éve felsőfokú képesítést a Szegedi Tudományegyetemen. Úgy hiszem, nőiességem teljében járok, lendületes és nagy munkabírású vagyok, ezért remélem, sokáig nem kell pályát módosítanom. Amúgy sem gondolom, hogy valaha a diplomámmal fogok elhelyezkedni. A monoteizmus, a rendkövetés szabályosan elriaszt a hétköznapi munkától.
- Hogy látja, körülbelül mennyi a kifutási ideje a modellkedésnek? Az amerikai Carmen Dell'Orefice tizenöt éves volt, amikor először került a Vouge címlapjára, s még nyolcvanöt évesen is dolgozik.
- Rendhagyó példák mindig akadnak, de konkrétan nem lehet meghatározni, mennyi ideig lehet eredményesen dolgozni ebben a szakmában. Amikor tizenhét évesen bekerültem a divatvilágba, akkor a nagyon vékony, nagyon fiatal lánykákat favorizálták, most viszont a nőiesebb, érettebb lányok iránt van kereslet. Egy tapasztaltabb nő jobban viszonyul a testéhez, jobban kezeli az arcát, mint egy éretlen kislány. Egyébként egyszer azért nem lettem egy kozmetikai cég arca, mert túl fiatalnak tűntem számukra.
- Hiába az üdvözlendő elmozdulás, ha valakinek nem hibátlan az alakja, nem is álmodhat arról, hogy modell lesz.
- Igen, de ez valahol érthető. A legtöbb megrendelő számára a modell szó a valóban modell alkatú lányokkal fonódott össze, csakúgy, mint azok számára, akik találkoznak a kampányokkal. Ugyanakkor minden kornak meg van a szépségideálja, és örülök, hogy végre nem a csontsovány lányok, hanem a picit domború, izmos lányok a példaképek.
- A sztereotípia szerint a divatvilág testileg és lelkileg kisemmizi a benne dolgozókat. Egyre gyakrabban kerülnek a médiába szexuális visszaélésekkel kapcsolatos hírek. Ön mit tapasztalt ezen a téren?
- Soha nem szembesültem szexuális kicsapongásokkal, de tudom, hogy léteznek. Gyönyörű lányok végzik ezt a munkát, talán ezért magasabb az ilyen esetek száma. Nálam soha nem próbálkozott be fotós, persze, sohasem kommunikáltam azt kifelé, hogy erre esetleg lenne lehetősége. Tisztában vagyok vele, hogy ebben a szakmában kinyílik a világ, a modelleknek mindent tálcán kínálnak. A mi hatáskörünkbe tartozik eldönteni, hogy élünk-e a felkínált rossz lehetőségekkel, vagy nem. Láttam már buliban vécébe bezárkózott embereket (sejtem, mit csinálhattak), csakúgy, mint drogfogyasztást, de ahhoz, hogy valakinél függőség alakuljon ki, nem kell modellnek lennie.
- Tehát Ön abból él, hogy szép a teste, mégis azt mondja, nem kap semmiféle szexuális tartalmú, hímsoviniszta megjegyzést?
- Nem. Vagyis csak az internet névtelenségbe burkolódzó kommentelőitől.
- Az év elején izgalmas fotósorozaton dolgozott Éder Krisztián divatfotóssal, ruha és smink nélkül állt modellt neki.
- Krisztián kiváló fotós, nagyon ízléses fekete-fehér képeket készítettünk együtt. A smink, még ha csak leheletnyi, huszonöt évesen már nekem is ad némi magabiztosságot, de abszolút komfortosan érzem magamat nélküle is. Mivel a testemmel is elégedett vagyok, a pőre valóság megmutatása sem okozott kihívást. Krisztián korábban készített egy naptárt, amelyben benne voltam. Akkor feltűnt, hogy imádja és tiszteli a nőket, ami nagy előny ebben a közegben.
- Az augusztust a pangás jellemzi a modell szakmában is, éppen ezért azt kérdezem: mik a tervei ősztől?
- Szeptembertől sok munkám lesz, de ezekről még nem beszélhetek. A hazai piac nem túl nagy, jórészt csak magazin címlapanyagokra, egy-egy sikeres magyar márkára van lehetőségünk. Átlagosan kilencvenöt százalékban külföldön dolgozom, több visszatérő munkám van. Szeptemberben lesz az esküvőm, a vőlegényem is békéscsabai, Baji Balázs Európa-bajnoki ezüstérmes gátfutó. Nemrég nagyon szorítottam neki, Monacóban a Gyémánt Liga-versenyen ötödik lett!
