Palkovics László kifejtette: a 111.219 jelentkezőből felvett 74 652 hallgató közül állami ösztöndíjas képzésben 57 111-en kezdhetik meg tanulmányaikat, míg költségtérítéses formában 17 541-en tanulhatnak majd. Alapképzésre 47 026, mesterképzésre 13.195, osztatlan képzésre 6793, felsőoktatási szakképzésre 7638 hallgató nyert felvételt. Mind az általános, mind a keresztféléves eljárásban felvettek száma emelkedett az állami ösztöndíjas képzésekben.
Alap- és osztatlan képzésben a legtöbben (17,6 százalék) gazdaságtudományi képzésre kerültek be, ezt követi a műszaki terület (15,9 százalék), a pedagógusképzés (12,8 százalék), az informatika (8,9 százalék), és az orvos- és egészségtudomány (8,1 százalék). Mesterképzéseknél első helyen a pedagógusképzés áll (20,9 százalék), utána jönnek a gazdaságtudományok (18,9 százalék), és a bölcsészettudomány (15,6 százalék), majd a műszaki terület (13,9 százalék).
Megjegyezte: agrár területen nem csökkent, de nem is nőtt a bekerült hallgatók száma, itt még sok feladat lesz, hogy az agrár szakmát máshogy pozícionálják. Kiemelte, hogy a természettudományos területen enyhe növekedés látható, és reményének adott hangot, hogy a jövőben induló programoknak köszönhetően ez tovább folytatódik majd.
Az államtitkár elmondta: bár az adott évben érettségizők száma évek óta csökken, ez az érettségiző felvettek számában nem jelentkezik, az konstansnak tekinthető. Értékelése szerint azt, amit 2014 decemberében a felsőoktatási stratégiában megfogalmaztak a hallgatók számát, illetve a területeket illetően, az elmúlt két év visszaigazolta. A tavaly megindult tendenciák folytatódtak.
Maruzsa Zoltán, az Oktatási Hivatal elnöke közölte: a legnépszerűbb felsőoktatási intézmény az ELTE, amelyet a Szegedi Tudományegyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem követ. A második és harmadik helyen csere történt tavalyhoz képest - jelezte. Negyedik helyen a Debreceni Egyetem áll, utána a Pécsi Tudományegyetem jön. Közlése szerint az első helyre felvettek száma idén 48,4 százalék volt, ami azt mutatja, hogy kiemelt a jelentősége annak, ki melyik szakot jelöli meg elsőként. Az összes jelentkező 67,1 százaléka bekerült valamelyik intézménybe.
Az átlagpontszám a Műegyetem mechatronikai mérnök képzésén 474 volt, Nemzeti Közszolgálati Egyetem nemzetközi igazgatási 456, nemzetközi biztonság és védelempolitika szakán 456 volt. A legtöbb jelentkezőt felvett képzés a mérnökinformatikus, a gépészmérnöki és a programtervező informatikus volt, amelyet a villamosmérnöki és általános orvosi képzés követett. Az informatikai terület iránt a munkaerő piaci érdeknek megfelelően nőtt a érdeklődés- jegyezte meg.
A 41 központi ponthatárról szólva kiemelte: érdemben nőtt az első helyen jelentkezők száma, ahogyan a felvetteké is magasabb mint tavaly. Ezen szakok esetében magasabb a bekerült hallgatók száma az informatika, a műszaki és a természettudományos területen egyaránt.
Maruzsa Zoltán elmondta: mesterképzésen 22 ezer volt a jelentkezők száma, ebből közel 13. 200-an kerültek be. A felvettek száma némileg kisebb, mint tavaly, aminek oka az, hogy a hallgatói létszám - demográfiai okok miatt - évek óta csökken.
A legtöbb jelentkezőt felvett intézmény az ELTE, a BME, a Debreceni Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem voltak. Képzési területenként nézve a bölcsészettudomány, gazdaságtudományok, műszaki áll az első három helyen. A legtöbb jelentkezőt felvett szak a pszichológia, vezetés és szervezés, nemzetközi tanulmányok voltak.
A tanárképzésről szólva az OH-elnök kiemelte: mesterképzésben némileg kevesebben tanulnak majd, de ők azok, akik még az alapképzésen indultak. Mivel a rendszer átállt az osztatlan képzésre, itt már nőtt a felvettek aránya. Ezt ösztönzik is, mert a köznevelés átalakításának kulcsa a jól képzett pedagógus - mutatott rá az elnök.
A duális képzésben öt területen komoly növekedés történt a jelentkezések és a felvettek számát tekintve is. Maruzsa Zoltán jelezte, közösségi képzőközpontok Hatvanban, Kisvárdán, Siófokon fogadnak hallgatókat. Sümegen olyan alacsonyak voltak a jelentkezői számok, hogy nem indul el a képzés - közölte az OH elnöke. Elmondta még, a besorolási döntésekre augusztus 5-ig teszik közzé a felvi.hu oldalon, jogorvoslatra 15 napon belül, az OH-hoz benyújtva írásban, a miniszternek címezve van lehetőség. Ezeket egyenként megvizsgálják, a jogorvoslat azonban nem hiánypótlás - hívta fel a figyelmet.
Akit nem vettek fel, azoknak a pótfelvételit július 28-án hirdetik meg. A jelentkezési határidő augusztus 7-e, a ponthatárokat augusztus 25-én hozzák nyilvánosságra. A pótfelvételi során egyetlen helyre, kizárólag elektronikus úton lehet kérelmet beadni, és költségtérítéses helyek állnak rendelkezésre. Kivételt ez alól a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és magyar intézmények határon túli képzései jelentenek - közölte az OH elnöke.
A Semmelweis Egyetem megőrizte pozícióját
Hermann Péter oktatási rektorhelyettes közleményében kiemelte: a Semmelweis Egyetem az első választása a hallgatók többségének. Országos szinten e képzések esetében itt a legmagasabb a bekerülési ponthatár, amit mindig befolyásol a felvételi nehézsége, de a jelentkezők száma is - tette hozzá, megjegyezve: a túljelentkezés háromszoros-négyszeres.
A rektorhelyettes kitért arra is, hogy a múlt évihez képest szinte minden képzésen emelkedtek a ponthatárok, és az orvos- és egészségtudományi területen a Semmelweis Egyetemen volt szükség a legtöbb pontra a bejutáshoz.
Az általános orvostudományi karon 441, a fogorvostudományi karon 437, a gyógyszerésztudományi karon 403 az idei ponthatár. Az egészségtudományi karon a leendő gyógytornászoknak és dietetikusoknak volt szükségük a legtöbb pontra, 423-ra, illetve 396-ra.
A tavalyinál tíz százalékkal több hallgatót vett fel a BGE
A Budapesti Gazdasági Egyetem az országos átlag kétszeresével növelte új hallgatóinak számát, és gazdasági területen a legtöbb hallgatót vette fel. Idén szeptemberben 5567 elsőéves kezdheti meg tanulmányait az egyetemen, ami az előző tanévhez képest tízszázalékos növekedést jelent.
A legtöbb, 793 jelentkezőt a turizmus-vendéglátás magyar nyelvű, nappali alapképzési szakra vették fel. Tavaly óta nőtt a gazdálkodási és menedzsment nappali alapképzési szak népszerűsége: a most felvett 443 hallgatóval ez bizonyult a második legnépszerűbb szaknak. A toplistán ezután a gazdaságinformatikus szak következik, 416 felvett hallgatóval. A legnépszerűbb mesterképzés a pénzügyszak levelező képzése lett, ahová 50 hallgatót vettek fel.
Több mint hatezer elsőéves kezdi meg tanulmányait a Szegedi Tudományegyetemen
Karsai Krisztina oktatási rektorhelyettes elmondta, a Szegedre első helyen jelentkezők 80 százalékának sikerült a felvételije, az egyetemre bejutottak átlagpontszáma 368 pont volt. A központi ponthatáros szakokon is jól szerepelt az SZTE, az előírtat jóval meghaladó átlagpontszám alakult ki - tudatta a professzor.
A munkaerőpiaci igényekre figyelemmel az intézmény növelte a duális képzések számát, három karon - mérnöki, mezőgazdasági, természettudományi és informatikai - nyolc szakon indult ilyen. Szintén a munkaadók visszajelzései alapján indultak új mesterszakok is, amelyek közül az ápolás és a fizikoterápia, illetve az élelmiszermérnöki szakot emelte ki a rektorhelyettes.
Forgách Tamás, az SZTE Tanárképző Központ főigazgatója elmondta, a 2013-as indulás óta minden évben sikerült növelni az osztatlan tanárképzésre felvett diákok számát. Az első esztendőben 185 ilyen hallgató kezdte meg tanulmányait, idén eddig 298 diákot vettek föl, de ez a szám még növekedni fog a pótfelvételi során. Hozzátette: tanári mesterképzésen 337-en kezdik meg a tanévet.