Az idén felsőoktatásba jelentkező több mint 111 ezer diák mintegy 67 százalékát felvették valamelyik egyetemre, illetve főiskolára, majdnem 4 százalékkal többet mint tavaly - ezt az oktatási államtitkár mondta a ponthatárok közzététele után. Az előző évhez hasonlóan az emberi erőforrások minisztere idén is 41 szakon előre meghatározta a magyar állami ösztöndíjas képzéshez szükséges ponthatárokat.
A felvi.hu honlapon megjelent ponthatárok szerint államilag finanszírozott nappali alapképzésben például a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) gazdálkodás és menedzsment szakára 448, a magyar nyelvű nemzetközi gazdálkodás szakra 460 pont volt a határ. Az intézményben 3295-en kezdhetik meg tanulmányaikat szeptembertől, a felvettek több mint fele legalább 450 pontot ért el - tudatta az intézmény kedd este.
A BCE az idei általános felsőoktatási felvételi eljárásban is növelni tudta a felvett jelentkezők létszámát, akárcsak az elmúlt években - olvasható a közleményben. Az egyetem három karára az idei felvételi eljárásban 3295 jelentkezőt vettek fel. A felvettek közül 2293-an állami ösztöndíjasként, 1002-en pedig önköltséges hallgatóként kezdhetik meg tanulmányaikat szeptemberben. Ismertették: a 3295 hallgatóból 957-et mesterképzésre vettek föl, közülük 835-et állami ösztöndíjasként. Kiemelték: országos első a jelentkezettek számában az egyetem Gazdálkodástudományi Kara, amelyre 5565-en szerettek volna bekerülni a 2016-os felvételin, és az egyetemen itt kezdheti meg tanulmányait a legtöbb, 2297 hallgató is.
A BCE-n idén is valamennyi képzési területen magasak nem csupán a szakok bekerülési ponthatárai, de a jelentkezők és a felvettek átlagpontszámai is. Az 500 pontos skálán az angol nyelven induló nemzetközi tanulmányok alapképzési szakra felvett hallgatók átlagpontszáma 476, ahogy a gazdaság- és pénzügy-matematikai alapképzési elemzés szakra bekerülteké is. A nemzetközi gazdálkodás alapképzési szak angol nyelvű képzésén 474, magyar nyelvű képzésén pedig 473 pontot értek el átlagban a felvett jelentkezők. A Corvinusra felvett diákok kiemelkedő eredményeit jelzi, hogy a nappali alapképzésekre felvett hallgatók több mint 90 százalékának van legalább 400 pontja, a felvettek több mint fele pedig 450 pontot ért el vagy afelett teljesített. Jelezték: szeptembertől a BCE székesfehérvári campusán a duális képzési formájú gazdálkodás és menedzsment alapképzési, valamint a pénzügy és számvitel alapképzési szakok indulnak a Gazdálkodástudományi Kar szakjai közül.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) idén is magas felvételi pontszámokat állapított meg. 5240 hallgató kezdheti meg tanulmányait a intézményben; alapképzésben az állami ösztöndíjas hallgatók átlagpontszáma meghaladja a 415-öt. A tájékoztatás szerint a Műegyetem alapképzéseire felvett jelentkezők átlagpontszáma magas maradt "a kedvezőtlen demográfiai folyamatok ellenére is": állami ösztöndíjas képzési formában ez 415,2, önköltséges formában felvettekkel együtt 412,2 pont. Kiemelték: az egyetem a mesterképzéseket meghatározóan fontosnak tartja a gazdaság fejlődéséhez, ezért az alapképzésben tanuló hallgatóit ösztönzi a továbbtanulásra. Mesterképzésben több mint 1400-an kezdhetik meg ősszel tanulmányaikat. Örömmel fogadták - tették hozzá -, hogy a BME-re jelentkező 11 629 ember 27 százaléka valamelyik mesterképzésüket jelölte meg, ami 7 százalékponttal magasabb az országos aránynál, létszámában ez a második legtöbb a felsőoktatási intézmények között. Kitértek arra is, hogy jelentősen nőtt az angol nyelvű képzésben tanulók száma, mivel a Stipendium Hungaricum Ösztöndíj keretében a világ minden részéből több mint kétszáz jelentkezőt vettek fel. Nagy többségük a több hallgatói munkát kívánó mesterképzésre jelentkezett, doktori képzésre 29 embert vettek fel.
Ismét az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) a legnépszerűbb felsőoktatási intézmény, ahol 8278 hallgató kezdi meg tanulmányait szeptemberben, köztük több mint 1000 leendő tanító, valamint általános és középiskolai tanár; az ELTE-n idén a tavalyinál is több elsőévest várnak - közölte a felsőoktatási intézmény kedd este. A tájékoztatása szerint az egyetemen - ahová minden ötödik jelentkező beadta kérelmét - az elsősök 84 százaléka nappali tagozatos lesz, 77 százalékuk alap- és osztatlan képzésben vesz részt.
Mint írták, az ország elsőszámú pedagógusképző intézményeként az Eötvös Loránd Tudományegyetemnek kiemelten fontos, hogy a felvettek negyede (2240 diák) a pedagógusképzésben kezdi meg tanulmányait, köztük 1031-en mint leendő tanítók. Az osztatlan tanárszakokra felvettek száma idén is növekedett: 2016-ban 579-en iratkozhatnak be. Kitértek arra is, hogy a növekedő tendencia a képzési kínálat bővülésének is köszönhető: idén már a bolgár-, a holland-, a kínai-, valamint a média-, mozgókép- és kommunikációtanári szakpárt is elindítja az egyetem. Az osztatlan tanárképzések átlag ponthatára a meghatározott minimumot messze meghaladó 378 volt, a tavalyi évhez hasonlóan idén is az angol nyelv és kultúra osztatlan tanári szak bizonyult a legnépszerűbb párosításnak.
Kari bontásban a legtöbb új felvett a bölcsészkarra (BTK, 1820) érkezik, a második a Természettudományi Kar (TTK, 1220), a harmadik pedig a Pedagógiai és Pszichológiai Kar (PPK, 1006). Jelentősen növekedett a Tanító- és Óvóképző Karra felvettek száma (700-ról 828-ra), mely elsősorban a pedagógus életpálya modell kisgyermeknevelőkre való kiterjesztésével magyarázható. Alap- és osztatlan képzésben a legtöbb új hallgatót a BTK (1369), a TTK (875), valamint az Állam- és Jogtudományi Kar (ÁJK, 745) fogadja. Az ELTE legnépesebb szakja idén a programtervező informatikusoké (636), őket követik a jogászok (613).
Az ELTE-n idén szükséges legmagasabb ponthatár 480 volt, ezt annak kellett elérnie, aki biológia-fizika szakos tanárnak kíván tanulni. Tizenkét szakon volt szükség 450-nél több pontra a sikeres felvételihez. Az átlag ponthatár a legmagasabb a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karon (406), a PPK-n (363) és a BTK-n (346) volt. A jelentkezők átlagpontszáma a pszichológia (464), szabad bölcsészet (450), anglisztika (445), alkalmazott közgazdaságtan (445), germanisztika (440) szakon volt a legmagasabb.
Kitértek arra is: negyvenegy szakon már korábban kijelölte az emberi erőforrások minisztere az állami ösztöndíjas finanszírozási formához szükséges minimum-ponthatárokat. Az ELTE-re jelentkezők számos képzés esetében ezeknél jóval magasabb ponthatárt értek el. A gyógypedagógia alapképzésre felvettek mindannyian - finanszírozási formától függetlenül - majdnem 50 ponttal, a politológia alapképzésre felvételizők több mint 70 ponttal haladták meg a minimumot. Az ELTE pszichológia szakára 446, anglisztika szakára 418 pont alatt nem lehetett bekerülni: ezeken a képzéseken 435, illetve 320 pont volt az ösztöndíjas minimum pontszám - közölték.
A Semmeweis Egyetemen az általános orvos képzésnél 441 pont volt a határ, a győri Szent István Egyetemen gazdálkodás és menedzsment szakon 458 pontot, építészmérnöki szakon 305 pontot kellett elérni.
A Debreceni Egyetemen az általános orvosi képzéshez 425, a jogászhoz, a kereskedelem és marketing és nemzetközi gazdálkodás szakokhoz 460 pontot kellett legalább elérni.
Az Eszterházy Károly Főiskolán az emberi erőforrások szakon 461 pont volt határ.
A Miskolci Egyetemen anyagmérnöki képzésre és gépészmérnöki képzésre már 280 ponttal be lehetett kerülni, az angol nyelvű kereskedelem és marketing szakon 456 pont kellett.
A Szegedi Tudományegyetemen jogász képzésen 465, nemzetközi tanulmányok szakon 467 pont volt a határ.
A Pécsi Tudományegyetemen kommunikáció és médiatudomány szakon 478, nemzetközi tanulmányok szakon 466, politológia szakon 428, pszichológia szakon 426 pontra volt szükség a bekerüléshez.
A győri központú Széchenyi István Egyetemen a gazdálkodási és menedzsment szakra 458 ponttal, az építészmérnökire 305 ponttal lehet bekerülni.
A Károli Gáspár Református Egyetemen pszichológia szakon 436 pontot, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen kommunikáció és médiatudomány szakon 479, nemzetközi tanulmányok szakon 470, pszichológia szakon 435, jogász szakon 460 pontot kellett elérni.
A ponthatárokat a felsőoktatási intézmények és az Oktatási Hivatal közreműködésével, az Emberi Erőforrások Minisztériumának jóváhagyásával határozták meg. Egy képzés ponthatárát az intézmény kapacitása mellett az befolyásolja, hogy hányan és milyen eredménnyel jelentkeztek oda. Minél több magas pontszámú jelentkező listáján szerepelt az adott szak az első helyen, annál magasabb volt ott a ponthatár.
