München;müncheni lövöldözés;

FOTÓ: Johannes Simon/Getty Images

- Nem iszlamista merénylet történt Münchenben

Pszichés betegségben szenvedő magányos fiú lövöldözött pénteken a müncheni bevásárlóközpontban. A történtek inkább az amerikai fegyveres ámokfutásokra, mintsem terrorcselekményre hasonlítanak. A német hatóságok szerint a német-iráni állampolgárságú elkövetőnek nem voltak terrorkapcsolatai. A kilenc halálos áldozatot és 21 sérültet követelő merényletnek magyar halottja is van.

Nem dzsihadista terrormerénylet történt pénteken a müncheni bevásárlóközpontban, a 18 éves iráni-német állampolgárságú fiúnak nem voltak kapcsolatai terrorista szervezetekkel. A bajor rendőrség eddigi nyomozati eredményei kizárták a történtek iszlamista indíttatásának lehetőségét. Hubertus Andra bajor rendőrparancsnok közlése szerint a nyomozás nem talált bizonyítékot arra, hogy az elkövető bármilyen formában kötődött volna az Iszlám Államhoz vagy más terrorszervezethez és leszögezte, egyetlen magányos elkövetőről van szó, az „ügynek nincs köze a menekültek témájához”. Elmondása szerint az elkövetőnek valóságos kollekciója volt otthon az ámokfutás – többek között iskolai ámokfutások – témakörével foglalkozó újságcikkekből és könyvekből. „Olyan, tömegmészárlásokról szóló dokumentumokat találtunk, amelyek alapján egyértelmű, hogy behatóan foglalkozott a témával”– mondta Hubertus Andra.

A Münchenben született, majd két éve a bajor fővárosba családjával visszaköltöző Ali David Sonboly német-iráni kettős állampolgár volt. A 18 éves fú nem szerepelt a rendőrségi nyilvántartásokban, az ügyészség szerint "klasszikus ámokfutó" volt, nem voltak társai. Indítékáról egyelőre csak annyit lehet tudni, hogy azt állította, iskolatársai évek óta zaklatják – de hogy származása vagy más okból kifolyólag, azt a német illetékesek és a német média sem közölte. Állítólag már korábban is hangoztatta, megöli zaklatóit. Rendőrségi közlés szerint a fiú orvosi és pszichiátriai kezelés alatt is állt, depressziós tüneteket mutatott.

A müncheni ámokfutó és az Iszlám Állam
A német hatóságok egyértelműen közölték, hogy az ámokfutó Ali David Sonbolynak nem volt kapcsolata az Iszlám Állammal. A terrorcsoport, amely előszeretettel vállal magára minden terrormerényletet a világ bármely sarkán, ezúttal nem is próbált a müncheni lövöldözéssel „tündökölni”. És nem véletlenül. Sonboly iráni származású, vélhetően síita, mint az irániak túlnyomó többsége, az IS elsőszámú ellenfelei pedig a síiták. A magát kalifának nevező Abu Bakr al-Bagdadi dzsihádistái elsősorban a síita iraki és alavita- síita szíriai hatalom ellen jött létre és harcol. Az IS síiták ellen menetrendszerűen követ el terrormerényleteket, eddigi legvéresebb merényletük, a ramadán végén elkövetett, 300 halálos áldozatot követelő bagdadi robbantás is a síita közösséget célozta.
A radikális iszlám nyilván a síita közösségben is jelen van, de annak semmiféle kapcsolata nincs az IS, hiszen az egyelőre a legnagyobb ellenség. A legismertebb síita terrorcsoport, a Hezbollah Aszad elnököt segíti az IS elleni háborúban.

A magányos, frusztrált, pszichés betegséggel küszködő fiatal végül nem zaklatóit, hanem ártatlanokat ölt meg pénteken estefelé a bevásárlóközpontban. Ámokfutásának mérlege 9 halott, amint szombaton kiderült, köztük egy 2001-ben született magyar-német állampolgárságú fiú, és 21 sebesült, akik közül három állapota válságos. A halottak között több fiatalkorú, a sebesültek között gyerekek is vannak.

Az áldozatok többsége külföldi kiskorú volt
A müncheni lövöldözés kilenc halálos áldozata közül csupán kettő volt kizárólag német állampolgár. Két személy német-török állampolgársággal rendelkezett, volt köztük egy török, egy görög és egy koszovói állampolgár és egy hontalan is. A kilencedik áldozat, a magyar fiú is kettős, német-magyar állampolgár volt. Az áldozatok többsége ugyanakkor kiskorú volt: hárman 14, ketten 15 évesek voltak, a többiek 17, 19, 20 évesek. Az egyetlen felnőtt 45 éves volt.

A merénylő előre tervezte tettét, női néven Facebook profilt hozott létre, amelyen ingyen étkezést ígért a bevásárlóközpont McDonalds éttermébe látogatóknak, nyilván így próbált minél több embert, főképp fiatalt a helyszínre csábítani. Egy 9 mm-es fegyverrel lövöldözött, majd maga is öngyilkos lett. A gyilkosságokat noha nem iskolában követte el, szakértők szerint tulajdonképpen ugyanabba a kategóriába sorolható a bűntény, hiszen egyértelműen fiatalokat célzott, olyan helyet választott, ahol minden bizonnyal zömében fiatalok tartózkodnak és a hamis facebook profilján közzétett hirdetés is őket célozta.

A lövöldözés miatt 2300 rendőrt mozgósítottak. A történtek idején érkezett erősítés a szövetségi rendőrségtől, a Baden-Württemberg és a Hessen tartományi rendőrségtől, és az osztrák Cobra terrorelhárító alakulattól is, hiszen hosszú órákon át nem lehetett tudni, hogy terrortámadásról van-e szó. Az első riasztás a rendőrséghez 17,50 körül érkezett, az ámokfutó holttestét pedig közel három órával később találták meg egy mellékutcában.

Szombatra Münchenben helyreállt a nyugalom, a tömegközlekedést hajnalban újraindították, a hatóságok közölték, a rendezvényeket biztonsági okokból nem kell elhalasztani. A bajor fővárosban félárbócra eresztették a zászlókat az állami intézményeknél Horst Seehofer bajor miniszterelnök utasítására. A kormányfő a lövöldözés után úgy nyilatkozott, hogy "megdöbbenés és a gyász" közepette azt is látni kell, hogy a "támadás megmutatta államunk cselekvőképességét". A rendőrség gyorsan reagált, "példamutatóan szolgált" és jól dolgoztak együtt a bajor állam intézményei - mondta Seehofer. A lakosság is tiszteletet érdemlő magatartást tanúsított a "nehéz órákban" - tette hozzá a tartományi kormányfő, egyben köszöntet mondva Angela Merkel kancellárnak a szövetségi hatóságok együttműködéséért.

Brit, francia, európai uniós és amerikai vezetők támogatásukról biztosították Németországot. Francois Hollande francia elnök ugyanakkor "förtelmes terrortámadásnak" minősítette a lövöldözést, és úgy vélte, az egyetlen cél az volt, hogy "más európai országok után Németországba is begyűrűzzön a félelem". A müncheni áldozatok emlékére az Eiffel—tornyot a német nemzeti színekben világították meg.

Angela Merkel német kancellár a szövetségi kormány nevében fejezte ki együttérzését az áldozatok családjának és mielőbbi teljes gyógyulást kívánt a sebesülteknek. A kancellár azt mondta: "mindenkit meg tudok érteni", aki ma szorongva közelít nagyobb csoportosulásokhoz és a kérdés jár a fejében, hogy biztonságban van-e. Merkel szerint a müncheniek higgadtan reagáltak, segítettek a rászorulóknak, "megnyitották otthonukat idegenek előtt". Éppen ez a szabadság és a kiállás egymásért adja "Németország legnagyobb erejét" - hangoztatta a kancellár.

A pénteki tragédia felveti a kérdést, hogyan és honnan jutott fegyverhez a merénylő? A Süddeutsche Zeitung német lap információi szerint egy korábban már hatástalanított, majd visszaélesített színházi kellékpisztolyról, egy Glock 17-esről van szó, amelyet még hatástalanított állapotában szerzett be az ámokfutó fiú. Úgy tudják, hogy az internetről szerezhette be a fegyvert. Thomas de Maiziere német belügyminiszter szombaton jelezte, hogy a müncheni tragédia nyomán felülvizsgálják a fegyverhez jutás és fegyvertartás németországi törvényeit. A belügyminiszter a Bild am Sonntag című vasárnapi újságnak nyilatkozva úgy vélekedett, hogy a német fegyvertartási törvényeket megfelelőnek tartja, jelenleg is nagyon szigorúak voltak, de ha a vizsgálat arra a következtetésre jut, hogy módosítani, javítani kell a hatályos szabályozáson, akkor megteszik.

Nem volt véletlen az időzítés?- Öt éve történt az utoyai mészárlás
Norvégia-szerte az öt éve történt utoyai mészárlás és az oslói pokolgépes merénylet áldozataira emlékeztek pénteken délután. 2011. július 21-én a szélsőséges, neonáci eszmék megszállottjává vált Anders Behring Breivik a fővárostól mintegy 40 km-re fekvő Utoya szigetén kezdett lövöldözni, és 68 táborozó fiatallal és járókelővel végzett. Ezt megelőzően Oslóban egy autóba rejtett pokolgépet robbantott fel a kormányzati épületek közelében. Nyolc ember életét oltotta ki a fővárosban és több tucatnyit megsebesített. Utoya szigetén a baloldali Munkáspárt ifjúsági szervezetének táborozóira támadt, válogatás nélkül mészárolta le a fiatalokat, mert szerinte a párt túl befogadó és elfogadó mindenféle másság iránt. A norvég tömeggyilkost az idegenellenesség vezérelte tettében.
A német hatóságok úgy gondolják, hogy az utoyai mészárlás és a müncheni ámokfutás nem véletlenül történt ugyanazon a napon. Ali David Sonboly szobájában könyvtárnyi anyagot találtak különböző iskolai mészárlásokról még szakkönyvet is a fegyveres ámokfutások pszichológiai hátteréről. De volt olvasmány a Breivik által elkövetett norvégiai tömegmészárlásról is, a müncheni fiú számítógépén Breivik 1500 oldalas neonáci ihletésű kiáltványát is megtalálták a német hatóságok. Thomas de Maizière német belügyminiszter szerint ez megerősíti az összefüggést a két tragédia között. Minden bizonnyal a müncheni fiú nem véletlenül időzítette tettét pontosan a tömegmészárlás ötödik évfordulójának napján és vélhetően az sem véletlen egybeesés, hogy mind Breivik, mind Sonboly azonos fegyvert használt. Mindezen túlmenően a német-iráni ámokfutó a Whatsappon a norvég tömeggyilkos fotóját használta profilképként.



Több lelki betegségben szenvedett és gyógyszeres kezelés alatt ált a müncheni lövöldözés elkövetője - jelentette vasárnap a Süddeutsche Zeitung című német lap a hírportálján.