Korábban írtuk: Fekete Zoltán, az Uber Magyarország operatív igazgatója július 13-án jelentette be, hogy a személyszállításban utazó startup cég határozatlan időre felfüggeszti hazai tevékenységét. Az intézkedés július 24-én, 12 órakor lép életbe, miután jogerőre emelkedik az a sokat emlegetett jogszabály, amely ellehetetleníti a társaság további működését. Bár az Uber pusztán „felfüggesztésről” beszél, a közbeszéd szinte természetesnek veszi a kivonulás tényét. Annyi bizonyos, hogy belátható időn belül nem lehet majd a magyar fővárosban Uber-sofőrökkel utazni – ennek ellenére érdemes összefoglalni a kaliforniai vállalat rövid, ám annál eseménydúsabb hazai életpályáját.
MTI Fotó: Balogh Zoltán
A történet fonala egészen 2009-ig nyúlik vissza, ekkor jegyezték be az akkor még UberCab névre hallgató céget Kaliforniában. A vállalkozás alapötlete az volt, hogy a személyszállításban addig általános utas – taxitársaság – sofőr láncolatból kiiktassa a középső elemet. Az utasok ezáltal közvetlenül a sofőrt hívják a helyszínre egy mobilalkalmazáson keresztül, amelyet csak regisztrált felhasználók érhetnek el. Az Uber kezdetben az amerikai nagyvárosokban terjeszkedett – elsőként San Franciscóban indították el szolgáltatásukat még 2011-ben – majd Párizs lett az első európai működési helyük. Mára a világ 6 kontinensének 480 városában találhatóak meg.
Az innovatív cég 2014 novemberében indította el szolgáltatását Budapesten. A későbbiekben kibontakozó konfliktus már az induláskor borítékolható volt: alig egy évvel korábban, 2013 szeptemberében lépett életbe az új taxisrendelet, amely az egyébként is szigorúan szabályozott személyszállítási piacot helyezte további megkötöttségek alá. A maximális viteldíjak megszabása helyett a jogalkotó fix fuvarozási díjakat határozott meg minden taxistársaság számára, és más módon is korlátozva a verseny lehetőségét. Szintén ez a rendelet vezette be a taxik egységes, sárga színét, valamint 10 évben maximálta a gépjárművek életkorát.
MTI Fotó: Balogh Zoltán
A taxistársadalom már a kezdetektől fogva tiltakozott az Uber ellen, 2015 tavaszára szervezték meg első tüntetésüket az Alkotmány utcában, és vélhetően az ő lobbijuk hatására fordult a kormány figyelme a cég kétes ügyei felé. A bomba végül 2016 januárjában robbant, amikor a taxisok egy csoportja több napra blokád alá vette a Bajcsy-Zsilinszky utat Budapesten. Az Uber egy csapásra a figyelem középpontjába került és elmondásuk szerint a médiafelhajtás hatására jelentősen megnőtt a forgalmuk is: Fekete Zoltán szerint az idei évre már 1200 sofőr és 160 ezer felhasználó használta az alkalmazást. A kormány pedig korábbi intézkedéseinek foglya lett: az általuk megszabott kereteknek köszönhetően is képtelenek voltak a taxisok felvenni a versenyt az Uberrel, amely a fix 280 forintos kilométerdíjjal szemben akár 130 forintért is kínálhatta saját szolgáltatását. A döntéshozók a kiélezett helyzetben végül a taxisok mellé álltak, és a következő két hónap folyamán több szigorított intézkedés is napvilágot látott: akár 300 ezres bírságokat is kaphattak az engedély nélkül taxizók, valamint a rendszámukat is elveszthették, ha lebuknak.
Az Országgyűlés június 13-án fogadta el a Seszták Miklós fejlesztési miniszter által benyújtott törvényjavaslatot. Ez alapján akár már egy évre is blokkolhatják azokat az oldalakat, amelyek a hatóság szerint jogszerűtlenül kínálnak személyszállítási szolgáltatást. Ez utóbbi feltétele például a diszpécserszolgálat megléte, amely ugye az Uber esetében tökéletesen felesleges, hiszen az internetes alkalmazás erre nyújt platformot. Ez az intézkedés végképp betette a kaput a startup cégnek, így egy hónapos kivárás után végül bejelentették kivonulásukat. Ám nem égetnek fel minden hidat maguk után: a magyarországi leánycég nem szűnik meg, és felmerült az is, hogy például ételszállítással foglalkozzanak a jövőben.
