A 442 jelen lévő honatya közül 432-en - az összes parlamenti tömörülés képviselői - a határozat mellett szavaztak, 10-en - az ellenzéki Polgári Platform 3, valamint a szintén ellenzéki Modern (Nowoczesna) 7 képviselője - tartózkodott.
A határozat a volhíniai (Voliny) mészárlás áldozatainak emléknapjává nyilvánítja július 11-ét. Nyugat-Ukrajna német megszállás alatt lévő részén 1943 júliusában csúcspontjukat érték el az UPA-nak a lengyel lakosság kiirtására irányuló akciói. A mészárlás során zömmel falusi gazdákat, nőket, gyermekeket, öregeket gyilkoltak meg. Az áldozatok pontos számát máig nem állapították meg, a lengyel történészek az utóbbi időben 110-130 ezer emberéletről beszélnek.
A parlamenti határozat szerint a volhíniai mészárlás áldozatairól eddig nem emlékeztek meg kellőképpen, nem részesültek méltó végtisztességben. "A tömeggyilkosságokat pedig nem minősítették népirtásnak, ahogy ezt a történelmi igazságosság megkövetelné" - áll a dokumentumban. A lengyel politikusok eddig nem voltak egy nevezőn a tragédia minősítésében, a határozattervezet 2013-as változatában azt még "a népirtás jegyeit magán viselő etnikai tisztogatásnak" nevezték.
A pénteken elfogadott határozat megemlíti, hogy a mészárlás más nemzetiségeket, köztük zsidókat, örményeket, cseheket is érintett, sőt a lengyeleket segítő ukránok is áldozataivá váltak. A dokumentum kitér a lengyelek által végrehajtott, az ukrán civil lakosság soraiban áldozatokat követelő ellenakciókra is, leszögezve, hogy ezeket sem lehet elhallgattatni és relativizálni.
A szejm a lengyel katolikus és az ukrán görög katolikus egyház képviselői által 2013-ban elfogadott közös nyilatkozatra is utalt, mely a volhíniai tragédia kapcsán kölcsönös megbocsátásra és kiengesztelődésre szólított fel. A határozat a megkezdett párbeszéd folytatására, a lengyel és ukrán történészek és az állami hatóságok együttműködésére szólít fel e folyamat során. A képviselők egyúttal szolidaritásukat fejezték ki "a külső agresszióval a területi egység megőrzéséért" jelenleg harcoló Ukrajnával.
A volhíniai mészárlás értékelése miatt az utóbbi években többször vita alakult ki a lengyel és az ukrán történészek között. Az ukrán kutatók szerint a tragédiát az váltotta ki, hogy a második világháború alatt a lengyel földalatti Honi Hadsereg az UPA ellen is harcolt, s ebbe a lengyel civil lakosság is bekapcsolódott.
A július eleji varsói NATO-csúcstalálkozó alkalmával Petro Porosenko ukrán elnök megkoszorúzta a 2013-ben Varsóban felállított volhíniai emlékművet, gyertyát gyújtott, letérdelt és keresztet vetett. A Porosenkót kísérő küldöttségben jelen volt Nagyija Szavcsenko, a május végén orosz fogságból kiszabadult ukrán pilótanő és parlamenti képviselő is.