számlázás;hulladékgazdálkodás;szemétszállítás;NHKV;

Augusztusra ígérte a kukaholding a lakossági számlákat FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

- Számlázás: szemét ügy

Augusztusra ígéri az állami kukaholding, hogy a lakossági szemétszállítási díjakról kiküldi a számlákat. A szakemberek szerint azonban a szervezet számlázási rendszere legföljebb őszre épülhet ki. Sokan aggódnak, hogy majd egyszerre kell több havi számlát kifizetniük és ez több tízezer forint is lehet.

Csúszik a számlák kiküldése a lakossági szemétszállítási díjakról - ismerte el a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő (NHKV) elnök-vezérigazgatója a minap. Azt közölte, hogy az ügyfelek a második negyedévi szolgáltatás díjáról augusztusban mindenképpen megkapják a csekket. Még azt is megígérte, hogy az érintettek kaphatnak lehetőséget a fizetési határidő csúsztatására. Csakhogy eddig eltérő volt a gyakorlat a 170 hazai hulladék gazdálkodási közszolgáltató cégnél. Volt ahol negyedévente és volt ahol havonta kellett fizetni a szemétszállításért. Az eddigi információk alapján állami kukaholding a negyedéves díjfizetési szisztémát részesíti előnyben.

A hulladéktörvény értelmében a főleg önkormányzati tulajdonban lévő szolgáltató cégek 2016. áprilisa óta nem számlázhatnak, arra kizárólag az NHKV jogosult. Így azok, akik eddig havonta fizettek a szemétszállításért, a "legjobb" esetben is majd' félévi díjat kénytelenek befizetni, ami több tízezer forint is lehet és nem biztos, hogy sok család akár csúsztatva is ki tudja majd fizetni.

Érthetetlen, hogy az állami kukaholding vezetője miért olyan derűlátó az augusztusi központi számlázást illetően, amikor az NHKV korábban lapunknak küldött egyik válaszában az szerepel, hogy "a rendszer kiépülésének tervezett időszaka: 2016 ősz".

Az NHKV-nál majd 170 számlát nyitnak, ahová a szolgáltatók befizetik a beszedett díjakat. Az viszont nem világos, ki és hogyan tartja majd nyilván, ki mennyit fizetett, illetve mekkora a hátralék - jegyezte meg a Népszavának Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke. A lakossági szemétszállítási díjakat a háztartások átlagosan 30 százaléka nem fizeti be. Ez a feladat végül könnyen az önkormányzatoknál landolhat. Ennek azonban ki kell dolgozni a struktúráját, hiszen az érintett helyhatóságoknak betekintést kell kapniuk a központi adatbázisba. Az NHKV egy képlet alapján literenként 2,70 forintot fizet vissza a beszedett díjakból a szolgáltatóknak, ami különböző szorzókkal le- és felfelé is eltérhet. Ha egy adott szolgálató veszteséges lesz, akkor a költségvetésnek kell állnia a hiányzó összeget. Így az idén elfogyhat az a 20 milliárd forint, amit az állam tőketartalékként tett be a kukaholdingba.

Az pedig, hogy akár október elejére is működhet a 2,5 millió háztartás adatait tartalmazó számlázási rendszer, a TÖOSZ elnöke szerint legalábbis kétséges. Szerinte jó esetben november-decemberben bocsáthat ki az állami kukaholding számlát. A központosított rendszer 2017-re valamennyire beállhat, de jó néhány jelenlegi szolgáltató bedőlhet, összevonásokat hajthat végre az NHKV, illetve rákényszerülhet arra is, hogy több településen is a katasztrófa-elhárítást jelölje ki a lakossági hulladék elszállítására. Azt viszont nem tartotta valószínűnek Schmidt Jenő, hogy a kormány a hozzá közel álló vállalkozóknak játssza át később a lakossági hulladékgazdálkodást, mert ez a szegmens nem túlzottan nyereséges.

Választási szemetelés
Az állami kukaholding számlázórendszerére kiírt pályázatnak már a döntés előtt megvolt a kijelölt nyertese, holott a jogszerű eljárások még le sem zárultak - említette a Népszavának Sallai R. Benedek az LMP országgyűlési képviselője. Legalább egy éve teljes a fejetlenség és elemeire esett szét a hazai hulladékszállítás. Ebben szerepet játszhat az is, hogy vezető pozíciókba hozzá nem értő pártkádereket neveztek ki - jegyezte meg Sallai. Lehet, hogy valóban nem lesz olyan település, ahol szeméthegyek halmozódnak föl, de nem mindegy, hogy hány helyen nem az arra jogosult hulladékgazdálkodási szolgáltató végzi a kommunális szemét gyűjtést és szállítást és hány helységben kell bevonni a veszteségessé vált és bedőlt cégek helyett a katasztrófavédelmet. Az pedig bizonyosra vehető, hogy a rezsicsökkentés kommunikálása, illetve a 2018-as országgyűlési választások miatt valóban nem lesz drágább az állami vízfej működésével sem a szemétszállítási tarifa. (Igaz, Szegeden az államosított hulladékgazdálkodás következményeként megszűntek a nyugdíjasoknak addig nyújtott kedvezmények és kétszer annyit kénytelenek fizetni, mint korábban.) A fogyasztóknak közvetlenül akár még olcsóbb is lehet a szemétszállítási tarifa, de ugyanők, mint adófizetők, mélyebben kénytelenek majd a zsebükbe nyúlni a veszteségek pótlása érdekében - vélte az ellenzéki politikus. A rezsicsökkentési lázban annyira aláárazták ezt a szolgáltatást is, hogy már tavaly is több százmilliós hiány keletkezet az ágazatban. Az LMP politikusa azt viszont nem zárta ki, hogy 2018 után a kivéreztetett hulladékgazdálkodási ágazatot Fidesz-közeli vállalkozók között ossza szét a kormány, újra piaci alapra helyezve a kommunális szemétszállítást.

Huszonöt év alatt Kelet-Európában húszmillió,- Csehország és Magyarország együttes lakosságának megfelelő számú -, főként fiatal és szakképzett ember hagyta el hazáját, hogy külföldön nézzen jobb lehetőségek után. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) friss tanulmányából kiderült: a kilencvenes évek nyitása Kelet-Európában óriási előnyökkel járt – „a tőkebeáramlás és az innováció jobb intézményeket, jobb gazdaságszervezést és nagyobb hatékonyságot eredményezett” –, de a folyamatnak voltak árnyoldalai is, hiszen a lakosság jelentős és folyamatos kivándorlását is magával hozta.