Igaz a hír: "talajszint alatti kapcsolat jön majd létre" a Kossuth téren épülő új képviselőház és a Parlament között. Az alagútról a parlamenti sajtóiroda lapunk kérdésére azt írta, "földalatti folyosót kell elképzelni, amely mindenekelőtt azt a célt szolgálja, hogy a beléptetés és biztonsági ellenőrzés pontját az Országház falától minél távolabb toljuk. Mivel az Országház északi oldalán a látogatóközponttal ez már megvalósult, a jövőben, ha a biztonság úgy kívánja, akkor az Országházba való földfelszíni beléptetést teljesen meg lehet szüntetni". A folyosó indoklásuk szerint az Országgyűlés Hivatalának munkáját, a képviselők és a törvényhozással kapcsolatos háttértevékenységet végző apparátus együttműködését is segíti, ezen ugyanis úgy lehet majd átjárni, hogy minden alkalommal nem kell ki- és belépni, illetve átesni a biztonsági ellenőrzésen.
Az Országgyűlés irodaháza várhatóan 2018 második felében készül el, ám azt, hogy az alagúttal együtt mennyibe fog kerülni, egyelőre nem árulták el, hiszen még a tervek sem készültek el. A Steindl Imre Program folytatásáról múlt szerdán jelent meg a kormányhatározat, amelynek értelmében a korábbi MTESZ-székház helyén, a Kossuth Lajos tér 6-8. szám alatti ingatlanon alakítják ki az Országgyűlés új irodaházát, amelyet a föld alatt összekötnek a Parlamenttel. A kormány azt is elfogadta, hogy a Kossuth tér felújítása keretében a teret övező valamennyi épületet és a közterületeket a térhez illeszkedő stílusban felújítsák. Az új képviselői irodaházat indokolja, hogy bár a képviselők száma csökkent, az egykori MSZMP-székházban működő intézmény igen zsúfolt, ahol nem csak a parlament tagjai dolgoznak.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának is otthont adó, volt MTESZ-székház átépítésére azért csak most kerül sor, mert az állami kisajátítása elhúzódott, a tulajdonjog megszerzésére a kormány már 2012-ben egymilliárd forintot csoportosított át a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek, ám emiatt többen is pereskedtek. A korábbi kormányzati tervek szerint már 2014 tavaszára megújult volna az irodaépület, amit már akkor képviselőháznak szántak. Az irodaház homlokzatának helyreállítására és az igazságügyi tárca épülete tetőjének korhű átépítésére két év alatt 20 milliárd forintot szántak 2013-ban. Bár a parlamenti sajtóiroda szerint, ha az épület tervei elkészülnek, a költségekről is kap majd tájékoztatást a közvélemény, egyáltalán nem biztos, hogy minden fillérrel elszámolnak. Az új irodaház és az alagút - a teljes Kossuth téri rekonstrukcióhoz hasonlóan - kiemelt beruházás, amelyhez közbeszerzésre sincs szükség. Nem kell például az építészeti-műszaki tervtanácsi véleményt beszerezni és a nemzetbiztonsági szempontokat is figyelembe véve csak olyan cégek vehetnek részt a beruházás legnagyobb részében, amelyek átestek a szükséges ellenőrzésen.
Kezdetben úgy gondolták, a metróállomás feletti irodaház homlokzatát átépítik, később azonban kiderült, ez nagyon drága lenne, ezért a METESZ-székházat elbontják. A hatvanas években ugyanis, amikor előkészítették az építést, elmérték a talajvízszintet, vagyis nagyvonalúan nem számoltak azzal, hogy a Duna áradása miatt időről időre vízben fog állni a pince egy része. Ezért az amúgy is rossz minőségű beton több helyen lemállott a vasbetétről, ami rozsdásodásnak indult, így felújítás költsége állítólag majdnem akkora lenne, mintha új irodaházat építenek.
A Kossuth tér szép, és simán át lehet sétálni az egyik épületből a másikba. Erről múlt csütörtöki tájékoztatóján beszélt Lázár János, amikor az alagút tervéről kérdeztük. A kancelláriaminiszter a beruházásról egyebet nem tudott mondani, hanem az Országgyűlés Hivatalához irányított bennünket, hiszen a parlament a beruházó. A telken egyébként korábban sem állt semmi szép: a Kossuth tér eredetileg egységesnek szánt térfalának kiépítése nem fejeződött be 1937 után, és a sarkon a 2-es metró építésének végéig foghíj maradt.
