Megdöbbentő tartalmú, kissé zavaros „tudományos” közleményt tett közzé a katonai titkosszolgálat Szakmai szemle című folyóiratában egy Kovács Árpád nevű szerző az „Alkalmazott nemzetbiztonsági-elhárító ismeretek” rovatban: „Keresd a nőt, avagy a honey trap (mézcsapda), mint klasszikus titkosszolgálati módszer” címmel. Az értekezés írója hiánypótlónak nevezi művét a szexualitásnak mint a titkosszolgálatok egyik módszertárának alkalmazásáról – valójában viszont könyvtárnyi irodalommal rendelkezik e témakör.
A mézcsapda lényege, amikor a szexualitást információszerzésre vagy kompromittálásra használják fel – fedezi fel a szerző, aki kitér az azonos neműek kapcsolatára is. Az egyik hosszú fejezet címe: „Homoszexualitás és egyéb szexuális aberrációk”. E témakör tárgyalásában eljut odáig, hogy „a 21. században bármennyire is elfogadóbb a társadalom a homoszexualitással kapcsolatban, jelen pillanatban is – kiemelten preferált társadalmi közegben – melegnek lenni elsősorban titok és szégyen. Szégyen pedig csak az lehet, ami erkölcsi kérdés… (…) Éppen ezért a zsarolhatóság rizikófaktora, egy homoszexuális személy esetében jóval nagyobb, mint egy heteroszexuális egyénnél.”
„A melegség nincs ráírva az emberre. De a zsarolhatóság a hírszerző személyek vonatkozásában hasonlóan jelentkezik, mint a korábban már említett nőszemélyek (sic!) által kezdeményezett szexuális közeledés esetében, azonban ez még veszélyesebb. Ugyanis a homoszexualitás felfedése egyben a hírszerző szolgálattól történő távozást is jelenti biztonsági kockázat miatt, ami egy sikeres karrier lezárását is jelenti.”
Az erősen homofóbnak tűnő hangvételű „tudományos” értekezéssel kapcsolatban a Népszava megkereste a KNBSZ főigazgatóját is. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a titkosszolgálat vezetője által felelős kiadóként jegyzett folyóirat – egyben az általa reprezentált szervezet - a homoszexualitást valóban aberrációnak tekinti-e, illetve hogy meleg személy valóban nem tölthet be hírszerzői beosztást Magyarország titkosszolgálatainál?
Kovács József altábornagy, a titkosszolgálat vezetője véleménye szerint félreértettük a leírtakat, és az aberrációról szóló fejezetcím nem Magyarország jelenlegi jogrendjére, hanem az Osztrák-Magyar Monarchia titkosszolgálatára értendő. A homoszexualitásra mint a hírszerzői karrier végére utaló mondat sem a mai magyar viszonyokra, hanem egy elemzett példával összefüggésben értelmezendő.
A KNBSZ-nél nem felvételi- vagy alkalmassági szempont az illető szexuális irányultsága, a szolgálat az Alaptörvény és a vonatkozó jogszabályok alapján különleges személyes adatként kezeli, és fokozott védelemben részesíti az állománya szexuális életére vonatkozó adatokat, senkivel szemben nem alkalmaz hátrányos megkülönböztetést.
A főigazgató leszögezi: a tanulmányból egyértelműen kiderül, hogy annak szerzője nem homofób, csupán más történelmi korszakokra alkalmazott kitekintést.
Az altábornagy hozzáteszi azonban, hogy a publikáció a szerző saját véleményét is tükrözheti, mely értelemszerűen nem mindig egyezik meg a szolgálat álláspontjával.