A munkavállalói jogok bővítésébe az önkormányzati szövetségek nem akarnak olyan szinten beleszólni, ahogyan a hivatali dolgozókat képviselő szakszervezet, de a magasabb bérekért ugyanúgy harcolnak, mint az érdekvédők. Csakhogy a kormány a települések esetében is alkalmazza megszokott megosztási technikáját, sőt még az átlagosnál is vadabbul keveri a kártyákat. A településvezetőkkel ugyanis Lázár János, kancelláriaminiszter ül majd le egyeztetni várhatóan augusztusban, míg a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetét (MKKSZ) arról tájékoztatta a Belügyminisztérium, hogy sztrájktárgyalási kérésükkel menjenek Rogán Antal kabinetminiszterhez.
Július elsején indult az új közszolgálati életpályamodell, amely a kormány állítása szerint a járási hivatalokra az elmúlt években nehezedett plusz súlyokat próbálja meg anyagilag kompenzálni. A differenciált emelés elsősorban a pályakezdőknek és a korábban alacsonyabb béren foglalkoztatottaknak kedvez, a középvezetők is valamivel magasabb fizetést kapnak ettől a hónaptól, de a járási hivatalok felső vezetői kimaradtak az emelésből.
A szakszervezet elnöke korábban az önkormányzatokat felügyelő belügyminiszternél, Pintér Sándornál kezdeményezett sztrájkot megelőző egyeztetést, miután június 22-én – történetükben először – jelképes figyelmeztető sztrájkot szerveztek több helyi hivatalban, mert a 37 ezer önkormányzati köztisztviselő kétharmada kilenc éve nem kapott egyetlen fillér béremelést sem és a kancelláriaminiszter bejelentette, központi forrásból ne is számítsanak több pénzre a jövőben sem.
Az érdekképviselet vezetője, Boros Péterné arról tájékoztatta a Népszavát, hogy a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkárától érkezett válasz szerint „a kormány az érdekegyeztető tárgyalásokra a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető minisztert jelölte ki”, ha bérfejlesztésről akarnak egyezkedni, forduljanak hozzá.
El is ment a levelük Rogánnak, kiegészítve az önkormányzati köztisztviselők életpályára vonatkozó törvénytervezetével, amely megfogalmazásuk szerint átmenetet képez a közszolgálati tisztviselők és az állami tisztviselők életpályájáról szóló törvények között.
Ha önök nem ezen a területen dolgoznak és elveszítették a fonalat, hogy milyen törvény kire is vonatkozik, ne csodálkozzanak. A szakszervezet fenti megfogalmazása is jelzi, hogy jelentős a káosz a köztisztviselők kormányzati kezelésében. Erre legutóbb tavasszal figyelmeztetett a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF), amelynek egyébként az MKKSZ is tagja.
A múlt héten kezdődött és augusztus 19-ig tart az újabb közigazgatási nemzeti konzultáció. A rövid és csendes akcióban a kormányhivatalok és a járási hivatalok ügyfélszolgálatain érhető el három kérdőív. Az állampolgárok, illetve a vállalkozók 4-4 ügyet jelölhetnek meg, amelyeknél az eljárási díjak mérséklését vagy megszüntetését javasolják, míg a harmadik kérdőív arra kérdez rá, hogy milyen eljárásokat kellene egyszerűsíteni.
A végül május végén elfogadott állami tisztviselői törvényről márciusban kijelentették, hogy az teljesen felesleges, hiszen minden benne van a közszolgálati tisztviselői törvényben is, ráadásul ezzel a „2010-es kormányváltás óta az érintett állami tisztviselők már a negyedik törvény hatálya alatt végzik a hivatali munkájukat”. Az érdekvédők szerint ez a bürokrácia és a felesleges jogszabályalkotás mintapéldája.
Ugyanezt a mesterségesen teremtett káoszt jelzik az önkormányzati körrel egyre halogatott, megosztásra játszó tárgyalások is. Miközben ugyanis az MKKSZ majd valamikor leülhet tárgyalni Rogán miniszterrel, az önkormányzati szövetségeket a kancelláriaminiszter hívta magához. A nyolc magyar települési szövetség vezetői, az „elnökök tanácsa” a múlt héten tárgyalt a hivatali dolgozóikat érintő béremelésről és álláspontjuk nagyobbrészt megegyezik a szakszervezeti javaslattal. Schmidt Jenő, aki a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnökeként egyben ezt a testületet is vezeti, lapunk kérdésére úgy értékelte, valójában csak a munkavállalói jogok kérdéskörével tágabb a szakszervezet szövegjavaslata. Abban teljes az egyetértés, hogy október 1-től 30 százalékos béremelést szeretnének elérni, aminek idén 5-6 milliárd forintos plusz forrásigénye van, éves szinten pedig 20-220 milliárddal kellene megemelni miatta az önkormányzati hivatalok működési támogatását.
Tab polgármestere a tárgyalások előtt azt hangsúlyozta, hogy nem elég a jogszabály elfogadtatása a kormányzattal, azt is el kell érni, hogy a mostani 4 millió 580 ezer forintos, dolgozónként és évente járó támogatási pénzt megemelje az állam 5,4 millió forintra. Ez a bérek és azok járulékai mellett kevés dologi kiadást is tartalmazó összeg már elegendő lenne, hogy az egyébként szintén államilag meghatározott dolgozói létszám bérét rendezni lehessen. (Azt, hogy egy helyi hivatalban hányan dolgozzanak a kormány szerint, a lakosság száma, a település típusa és az is meghatározza, hogy önálló vagy közös hivatalt működtetnek a települések – a szerk.) Schmidt Jenő hangsúlyozta, hogy a 37 ezer önkormányzati dolgozóból nagyjából 12 ezernek eddig saját forrásból adtak a gazdagabb települések átlagosan 20 százalékos bérkiegészítést, és az, hogy csak ennyinek tudtak, egyben azt is jelzi, nincsenek további tartalékaik erre a célra. Szükség van tehát az állami támogatás megemelésére, hogy 24 ezer munkatársuk valamivel többet keressen, és ne folytatódjon a jól képzett szakemberek elvándorlása a területről. Lázár Jánosnak az az üzenete tehát, hogy az önkormányzatok oldják meg a munkatársaik béremelését, csakis ebben a formában fogadható el a települési szövetségek számára.
Egy nemrég elvégzett felmérés szerint egyébként a községi hivatalokban dolgozók 38 százaléka, a közös önkormányzati hivataloknál alkalmazásban lévők 40, míg a nagyközségi hivatalokban dolgozók 46,3 százaléka egyetemi vagy főiskolai végzettséggel rendelkezik.
