;

MSZP;Európa;

A szocialisták arra számítanak, még többen is vesznek majd részt a Szabad Európa-napon, mint mondjuk egy majálison FOTÓ: VAJDA J

- MSZP: mi Európában akarunk maradni

Szabad Európa-napot szerveznek október 2-ra, a kvótareferendum napjára a szocialisták. "Álljunk szóba egymással!" - írta Facebook-bejegyzésében Molnár Gyula, a párt frissen megválasztott elnöke. A politikus szerint miközben Nagy-Britannia megégette magát egy populista politikával, "aközben úgy látszik, hogy a magyar kormány úgy gondolja, lehet a tűzzel tovább is játszani". Az MSZP már készül a rendezvényre, amelyre mindenkit várnak, aki egyetért azzal, hogy Magyarország jövője a közös szabad Európában van.

Döntöttek a szocialisták, mindenkit, aki a közös szabad Európában akar élni, arra kérnek, hogy október 2-án ne vegyen részt a kormány kvótareferendumán. Molnár Gyula pártelnök néhány napja Facebook-oldalán azt üzente: "Október 2-án tartsuk meg az első Szabad Európa Napot! Álljunk szóba egymással! Találkozzunk, utána pedig nyissuk ki szervezeteink kapuit az érdeklődők előtt és beszélgessünk el velük az Európai Unióról, abban Magyarország szerepéről. Ezen a napon, október 2-án emlékezzünk szüleinkre és nagyszüleinkre, akik otthon, titokban hallgatták azt a betiltott Szabad Európa Rádiót, amely fellazította az elnyomó rendszert, és megismertette hazánk polgáraival a közös Európa gondolatát. Október 2-án védjük meg Európát!". Világossá tette, az MSZP nem akarja kisajátítani ezt az eseményt, ezért minden más civil szervezet javaslatát is várja.

A rendezvényre készülve a szocialisták már most az emelik ki, hogy véleményük szerint Magyarország jövője a közös szabad Európában van, ezért nem kell részt venni az októberi népszavazáson. A Szabad Európa-nap emiatt is fontos esemény - fogalmazott kérdésünkre a párt sajtóosztálya. Az összejövetel helyszínét még most keresik, a programot pedig várhatóan szeptember elején hirdetik meg, ám miután a rendezvény alapgondolatát Molnár Gyula világosan megfogalmazta, ezért már most lehet csatlakozni a Szabad Európa-naphoz. Az MSZP erre mindenki vár majd, aki úgy gondolja, "mi Európában akarunk maradni". Várják a magánembereket, a civil szervezeteket, szakszervezeteket, politikai pártokat. Tudják, hogy vannak, akik erre a napra, illetve október elsejére saját eseményt szerveznek, de mert biztosak abban, hogy a szocialisták támogatói is részt veszek majd ezeken a rendezvényeken, ezért a többi pártok szimpatizánsait arra buzdítják, hozzájuk is látogassanak el beszélgetni és természetesen kikapcsolódni.

"Nincs jogi következménye, a tárgya valójában nem létezik, és nem szól másról, mint egy buta üzenet Brüsszelnek" - fogalmazott az október 2-ai referendum kapcsán éppen egy hete az MSZP elnöke. A Fideszről azt állította, olyan, mintha "ki akarnák vezetni ezt az országot Európából". A politikus szerint miközben Nagy-Britannia megégette magát egy populista politikával, "aközben úgy látszik, hogy a magyar kormány úgy gondolja, lehet a tűzzel tovább is játszani". Orbán Viktoréknak azt üzente, hogy "a tűz ideig-óráig melegít és jólesik, azonban ha túl közel kerülnek hozzá, akkor meg fogja őket égetni". Emlékeztetett: az utóbbi napokban az hangzott el a kormány "nagyon fontos embereitől, mintha tudnának egy alternatívát Magyarország számára az Európai Unión kívül". Ha ez így van, akkor mondják el őszintén, honnan lesz 8 ezer milliárd forint fejlesztésekre, és "milyen ország lesz az, ami nem Európán belül van".

A szocialista pártelnökkel szinte egy időben, Karácsony Gergely a Párbeszéd Magyarországért (PM) társelnöke bejelentette: pártja "megunta a félelemkeltést, az uszítást, az erőszakot", ezért október 2-ra, a Fidesz gyűlöletkampányának tetőpontjára - amely egyben Mahatma Gandhi születésnapja és az Erőszakmentesség világnapja - tüntetést szervez a Kossuth térre.

Az Együtt is Európa-párti aláírásgyűjtésbe kezdett, Szigetvári Viktor, a párt elnöke lapunknak azt mondta: az Együtt a népszavazásig önállóan kampányol azért, hogy legyünk emberségesebbek a menekültekkel, és megállítsuk Orbán Viktor őrületét. A többiről a referendum után szeretnének beszélni.

A szocialisták kezdeményezésére Ungár Péter, az LMP külügyi szakszóvivője a Népszavának úgy reagált, pártja elkötelezett abban, hogy Magyarország az Európai Unió tagja maradjon. Abban is, hogy erős és cselekvőképes legyen az Unió, de ez utóbbihoz a migráció problémáját meg kell oldani. A kvótareferendum nem megoldás, de az MSZP és a többi demokratikus pártok sem kínálnak ilyet.

"Maradj otthon, maradj Európában!" Ezzel a címmel indít önálló kampányt augusztus végén a DK, amely elsőként, még februárban bojkottra szólított fel a kormány népszavazása ellen. Az Orbán-kormány a DK szerint is ki akarja vezetni Magyarországot az unióból, az október 2-ai "álnépszavazás" pedig ennek a sorsdöntő, Magyarország számára végzetes lépésnek az előkészítése. Véleményük szerint aki távol marad a referendumtól, az is szavaz, cselekedetével megerősíti, hogy a közösség tagja akar maradni. A párt a népszavazás előtti napon, október 1-jén élőlánccal akarja körbevenni a Parlamentet.

"Aljas kérdésre nincs jó válasz" - véli a MoMa, ezért a referendum bojkottja mellett kampányolnak. A Bokros Lajos nevével fémjelzett párt úgy látja, a kormány kérdése nem egyszerűen aljas, hanem értelmetlen, ugyanis még a szóelemeiben is hazug. Azt kérdezik a magyaroktól, akarnak-e "kényszerbetelepítést", és azt várják, hogy rendes, idegengyűlölő magyar állampolgárként úgy vágják rá erre a "nem"-et, ahogy Pavlov kutyájának nyálelválasztása automatikusan megindul. Csakhogy mi emberek vagyunk, nem Pavlov kutyái - fogalmaztak. Arra figyelmeztettek, kényszerbetelepítés nem is létezik és akár más ellenzéki pártok figyelmeztettek: ez a népszavazás nem más, mint annak fondorlatos előkészítése, hogy alkalomadtán kivezessék hazánkat az Európai Unióból. A MoMa állításuk szerint azért kampányol, hogy a Fidesz is megértse: a magyar emberek nem kérnek a "Brüsszel" elleni uszításból. Arról, hogy a többi ellenzéki párttal milyen rendezvényen, vagy tüntetésen vesznek részt, Bokrosék még nem döntöttek.

A miniszterelnök az elmúlt két évben főleg Európán belül utazott, de a keleti nyitás jegyében volt egy-két drágább útja is.