A világsajtóban szerdán vezető hír volt: meghalt a leghíresebb maffiafőnök. Méghozzá börtönben. Ebből rögtön tudhatjuk, hogy nem nálunk, hanem Olaszországban. Már Petőfi is megírta: „Nem Pesten történt, amit hallotok,/ Ott ily regényes dolgok nem történnek”.
Nálunk nincs is semmiféle maffia, hiába írogatnak össze-vissza az elemzők „maffiaállamról”. Ez abból is látszik, hogy az illetőt Bernardo Provenzanonak hívták, becsületes magyar ember pedig ilyen névre nem hallgat. A Cosa Nostra vezérét 43 évig körözték, - a rendőrségnek az egyetlen, kezükben lévő régi fényképét évről évre kellett öregítenie -, de végül csak elkapták. Azóta ült, többszörös életfogytiglanra ítélve. Micsoda piti alak: képtelen volt a törvényeket úgy alakíttatni, hogy minden bűne törvényesnek számítson.
És nem fogják elhinni, hol fogták el: egy szánalmas pásztorkunyhóban. Először azt hittem, ez csak a vagyonnyilatkozatában szerepelt egy rugalmasan táguló villa helyett, de nem. Tényleg egy viskóban húzta meg magát, onnan irányította, mint a „főnökök főnöke”, „capo del capi”, az egész maffiát. És még egy kisvasút sem járt a közelben. Mondom, hogy piti.
Egyebekben azért alkalmazta a nekünk oly ismerős maffiamódszereket. Olyan Keresztapa volt, mint amilyet Coppola híres filmjéből ismerünk. Voltak területi helytartói, belőlük állt (nem vicc!) a maffia úgynevezett „parlamentje”. Hasznos szerepet töltött be a „consigliere”, vagyis „tanácsadó” és a pénzkezelésért felelős „contabile” is. Komoly főnök nem lehet meg a saját Habonya vagy Matolcsyja nélkül. A szicíliai maffiaelnök is tudta, hogy egyszerre kell kézben tartania az embereket és a vagyont. Így aztán két becenevet is kiérdemelt: nevezték mindenkin átgázoló „Traktornak” és a gazdasági mozgásokat szemmel tartó „Könyvelőnek” is. Bár ő valószínűleg soha nem mondott olyat, hogy „ne mi nyerjük a legtöbbet”. Bizony macerás, hogy a demokráciák legális világában viszont ennyire kell ügyelni a látszatra.
A „főnökök főnöke” a hatalmát a megfélemlítésnek és a lefizetésnek köszönhette. Olykor példát is statuált. Ahogy a Keresztapában mondja a maffiavezérrel sokáig szoros viszonyt ápoló kaszinótulajdonos (nem tehetek róla, a filmben tényleg kaszinója van, de semmi áthallás: a Filmalaphoz például nincs köze): „Egy-két seggbe bele kell rúgni, hogy rendesen menjen a bolt.” Szerencsére nálunk a nagyfőnök barátja, a kaszinócézár soha az életben nem beszélne ilyen csúnyán.
A példastatuálás különösen aktuális, ha kitör a maffiaháború. Ebben Provenzano alapos szakismeretekre tett szert, annak ellenére, hogy a Simicska- és a Spéder-ügyet sajnálatos módon már nem volt alkalma tanulmányozni. Pedig megnyalta volna a tíz ujját. Újabban állítólag ő is a modernebb módszereket preferálta: „Kevesebb vér, több pénz”- mondogatta. A „több pénz” szépen csordogált, sőt ömlött, főleg az úgynevezett védelmi pénzekből. Szakértők szerint a palermói kereskedők 80 százaléka perkálta le a védelmi pénzt, egész Szicíliában össze is jött belőle évi 3000 milliárd forintnyi összeg. Az már szép, még ha az itthoni sarcokkal, különadókkal, kikényszerített focitámogatással, „visszautasíthatatlan ajánlatok” révén elorzott javakkal hasonlítjuk is össze. Na persze ezt is lehet nagyobb léptékben csinálni. Ha például egy egész országnak ígérnek „védelmet” migránsokkal, Brüsszellel, külső és belső ellenséggel szemben, akkor a legtöbben valahogy elviselik az árát, akár forintban, akár szabadságban kérik.
A maffiózók teremtette rend is jobb a rendetlenségnél, a bizonytalanságnál – gondolják. Bernardo is a maffiabéke felbomlásával, belső háborúk kiújulásával fenyegette meg letartóztatóit: „Nem tudjátok, mit tesztek”- vágta oda komoran. Valószínűleg hitte is, hogy egyszemélyi hatalma megdöntésével oda a rend, oda Szicília, oda a nemzeti tradíció. Mert a maffiában is kell az érzelmi kötőerő, a küldetéstudat. Több, mint 100 éve van saját tízparancsolatuk is. A legfontosabb persze így hangzik: „Tiszteld a döntéseket!” De van ilyen is: „Ne vegyél el pénzt, ha az más taghoz tartozik.” A körön kívüliektől persze nyugodtan, sőt. Csak add át belőle a köteles részt a főnököknek! Akiket ott még nem neveztek - mint itthon némelyeket - „Mr. 10 vagy 20 százalék”-nak. A maffia becsületkódexe szerint az árulókkal, a kibeszélőkkel leszámolunk (kifinomultabb országokban néha csak egy kerületi polgármesteri székbe vagy Brüsszelbe száműzzük őket), a hű alattvalókat viszont megvédjük, „kihozzuk a csatamezőről”, bármit tesznek. A sajtó szerint Orbán a pártja kongresszusán világosan beszélt: azért nem engedi el Farkas Flórián kezét, mert Farkas az országot és a Fideszt szolgálja. Ha nem ért volna egekig a botrány, még a quaestoros Tarsoly is majdnem megússza: hetekig ki sem hallgatta a rendőrség, közben üzleti tranzakciókat hajthatott végre. Később az ügyészség képtelen volt elsőre rendes vádiratot összehozni, kicsin múlt, hogy a határidőből kicsúszva ejteni kelljen a vádat. A zárolt vagyonú Vizoviczkinak valaki valahonnan befizet 250 milliót óvadékra, hogy immár otthonából bizonygassa Rogán ártatlanságát.
A Keresztapa című filmben többször ide-oda gurul egy narancs. Hiába, némely művésznek próféta-lelke van!
