A „Berliner Tageblatt”- nak a császári és királyi sajtóhadiszálláson levő tudósítója jelenti:
— Egy császári és királyi zászlós, aki részt vett a Dnyeszter-menti harcokban, tanúja volt a következő jelenetnek:
Amikor az osztrák-magyar csapatok a Dnyesztertől délre visszavonták frontjukat, a rohamozó kozákok előre szegzett lándzsával megjelentek a csatatéren és sorra leöldösték saját sebesültjeiket, akiket nem akartak összeszedni és elszállítani.
A zászlós megdermedve látta, hogy a szerencsétlenek, mint könyörögnek térden állva az életükért, azonban a kozákok nem ismerlek kegyelmet.
A Dnyesztertől északra egy kisebb német utóvéd, amely a bucac—monasteraizkai vasúti vonalat födözte, a húszszoros túlsúllyal szemben természetesen nem védekezhetett.
Az ellenség az utolsó emberig lemészárolta őket. Az oroszok példátlan cinizmussal követték hadvezetőségüknek azt a nyilvánosan bejelentett parancsát, hogy ne adjanak kegyelmet a németeknek.
Népszava 1916. július 15.
