A klinikákat senki nem akarja elvenni a Semmelweis Egyetemtől (SE) – jelentette ki Cserháti Péter az Egészséges Budapest Program részleteinek ismertetésekor egy múlt heti háttérbeszélgetésen. A kérdés azért került szóba, mert korábban olyan hírek láttak napvilágot, hogy a Kútvölgyi klinikai tömbjét államosítják és az ott elképzelt társkórházi fejlesztéseket csak ezután kezdik megvalósítani. Egy másik hír azzal foglalkozott, hogy az egyetem nem képviseltette magát azon a múlt heti kórházvezetői értekezleten, ahol az intézmények főigazgatói kaptak részletes tájékoztatást a koncepcióról és az építkezések, átszervezések várható ütemezéséről. Ezért megindultak a találgatások az egyetem és az államtitkárság viszonyáról, majd a budapesti kórházfejlesztés előkészítéséért felelős miniszteri biztosnak a helyzetet pontosító válasza feloldotta ezt a látszatellentétet. Cserháti Péter - megismételve a kancelláriaminiszter korábbi kijelentését – azt hangsúlyozta, hogy az egyetem feladata az orvosképzés fejlesztése, amelynek azonban van és lesz egészségügyi ellátással összefüggő része is.
A fővárosi kórházfejlesztési elképzelések legnehezebb része annak kitalálása, hogy milyen megoldások javítsák az ellátást a budai oldalon – hangsúlyozták az államtitkárság vezetői. A szuperkózház végleges helyének kiválasztása is nehezen halad, hiszen a Kelenföldi pályaudvar bővítése miatt az eredetileg tervezett helyszín kiesik és Ónodi-Szűcs Zoltán cáfolta azt a hírt is, hogy a budaörsi virágpiac helyén kezdődhet majd meg az építkezés. Legalább három helyszínt vizsgálnak, de hamarosan leteszik a kormány asztalára a végleges javaslatukat – jelentette ki az államtitkár. Az ugyanakkor biztosnak látszik, hogy a pesti oldal régi klinikai épületeiben működő két gyermekklinika sorsára megoldást kell találni, mert a szakemberek szerint jelenlegi helyükön nem bővíthetők és nehezen korszerűsíthetők. A kormányzati tervek legalább az egyik gyermekklinikát szeretnék átvinni a budai oldalra, erről is tartanak az egyeztetések – erősítették meg a humántárca munkatársai.
Kérdésekkel fordultunk az egyetemhez is, vajon mennyire felelnek meg ezek a központi elgondolások saját terveiknek. A Népszavának megküldött válaszuk segít néhány részlet tisztázásában. „A kormányhatározat értelmében a Semmelweis Egyetem Kútvölgyi Klinikai Tömb kiemelt központi szerepet kap a fővárosi egészségügy fejlesztése során” – tették egyértelművé az intézmény helyzetét. Pontosították az államosításról szóló híreket is, mondván: „a Kútvölgyi tömb eddig is állami tulajdonban állt, a döntéssel az állam az épületet - a benne lévő egyetemi egységek és klinikák megtartása mellett - átveszi az egyetem vagyonkezeléséből. Az egyetemet érintő fejlesztési lehetőségekről (köztük az imént említett gyermekklinikákról – a szerk.) jelenleg is egyeztetés zajlik, a Semmelweis Egyetem a nemzetközi szinten is elismert oktatási és kutatási igényeivel és feladataival arányos betegellátási feladatokat kap”.
Az egyetem felszólítása a képzés erősítésére és minél több külföldi diák fogadására nyitott kapukat dönget, hiszen az intézménynek is ez az érdeke. Ezzel kapcsolatban feltett kérdéseinkre azt válaszolták, hogy az egyetemen eddig is nagy hangsúlyt kapott a külföldi hallgatók képzése. A magas színvonalú oktatás és a nemzetközi rangsorokban is elfoglalt kiemelkedő pozíciójának köszönhetően a 2015/2016-os tanévben csaknem 650 új külföldi hallgatója volt az egyetemnek, ők öt földrész ötven különböző országából érkeztek. A német nyelvű képzésben az Általános Orvostudományi Karra hatszoros, a Fogorvostudományi Karra négyszeres volt a túljelentkezés, míg az angol nyelvű képzésben az Általános Orvostudományi Karra és a Fogorvosi Orvostudományi Karra is több mint háromszor annyian akartak bejutni, mint amennyi hely volt. Az elsőévesek hatvan százaléka angol, míg negyven százaléka német nyelven tanul.
Ebben a tanévben összességében 3256-an részesültek idegen nyelvű képzésben az egyetemen, amely a teljes hallgatói létszám harmada. Az Általános Orvostudományi Karon a legmagasabb az idegen nyelven tanulók aránya (49 százalék), majd a Fogorvostudományi Kar (46,6), a Gyógyszerésztudományi Kar (18) és az Egészségtudományi Kar (13 százalék) következik, de az Egészségügyi Közszolgálati Karnak és a Doktori Iskolának is vannak idegen nyelven tanuló hallgatói.
Kíváncsiak lettünk volna arra is, milyen tervei vannak az egyetemnek a Korányi Projekt keretében megépült új tömbjük benépesítésére, hiszen az új fővárosi elképzelésekben már nem ide költözik az Országos Baleseti és Sebészeti Intézet (OBSI). A felszabaduló terület hasznosítására azonban vélhetően még nincs végleges elképzelés, így erre a kérdésünkre nem kaptunk választ.
