Brüsszel tehet a Brexitről és az Európai Uniót sújtó válságokról. Orbán Viktor legalábbis ezzel vádolta meg az Európai Bizottságot és a közösség vezetőit a Frankfurter Allgemeine Zeitungban megjelent tegnapi cikkében. A német konzervatív napilapban a magyar miniszterelnök szokásához híven korholta a Bizottságot. Ezúttal azért, mert véleménye szerint az EB "hallgatólagos jóváhagyásával" gyakorlattá vált stabilitási paktum, valamint a schengeni és a dublini szabályok megsértése, a tagállamokat pedig arra szólította, vegyenek vissza Brüsszel jogköréből. Te a béke ellen vagy? - tettet fel a kérdést cikke címében a kormányfő, azt állítva, a válság és az elbizonytalanodás fő oka, hogy a szabályok figyelmen kívül hagyása miatt veszélybe került a két legnagyobb európai vívmány: a közös valuta és a Schengen által védett közös piac. Az EU egyszerre érték- és felelősségközösség, erre példa a közös külső határok védelmi rendszere, azonban "a felelősség egyik esetben sem Brüsszelben kezdődik, hanem a tagállamokban".
A brit népszavazás jó alkalmat adott a miniszterelnöknek, hogy megismételhesse, az Unió gazdag, de gyenge, ami a legrosszabb kombináció, ezért el kell kerülni a terméketlen ideológiai vitákat arról, hogy több vagy kevesebb Európa kell-e. "Ahol több szükséges, ott többre van szükségünk, ahol kevesebb, ott kevesebbre". Hozzátette, vissza kell térni az uniós jog következetes alkalmazásához, ami azt is jelenti, hogy "egymással szemben ugyanazokat a mércéket alkalmazzuk és tiszteletben tartjuk a nemzeti parlamentek szerepét". (A gazdag, de gyenge EU-ról Orbán egyebek mellett az Európai Néppárt tavaly októberi madridi kongresszusán beszélt, ahol az illegális migrációt ostorozta és védte a kerítést. De a tavaly novemberi párizsi terrortámadás után is így fogalmazott Szucsou városban, a Kína és a közép- és kelet-európai államok csúcstalálkozóján - a szerk.)
Arra figyelmeztetett, szakítani kell a "nemzetietlenítéssel", az "európai projekt idealizálásával és az ebből fakadó hamis önképpel", és be kell látni, hogy az uniós intézmények "közvetlen, vagyis a tagállamokat megkerülő demokratikus legitimációjának" megteremtésére irányuló kísérletek "éppen ellentétes hatást" váltottak ki, és hozzájárultak ahhoz, hogy a britek többségének "elege lett az EU-ból". Az orbáni recept szerint a "rugalmas integráció" elve alapján erősíteni kell az uniós együttműködést azokon a területeken, ahol a "józan ész" ezt diktálja, így a külső határok védelme, a digitalizáció és az iparpolitika, a közös kül-, biztonság- és védelmi politika, és a fejlesztéspolitika területén. Emellett helyre kell állítani a polgárok biztonságérzetét, amihez részben a zöld határ megvédésének magyar módszerét ajánlotta.
Brüsszel hegemóniáját ugyan cikkében a miniszterelnök elutasította, de Németországét nem. Úgy fogalmazott, minden korábbinál nagyobb szükség van a tagállamok összetartására, és be kell látni, hogy Németország "centrális pozíciója" tovább erősödik majd. A németeket arról biztosította, számíthatnak Magyarországra, és "ez akkor is igaz, ha egy fontos dolgot tisztáznunk kell magunk között". Ezt az ügyet "egy szóval lehet leírni: kerítés" - írta. Véleménye szerint a magyarok annak megépítésével "jó, a szabályokat követő európaiként" járnak el.
Természetesen a kvótáról is újra kifejtette véleményét a miniszterelnök. Megismételte, a migrációs terhet nem elosztani kell, hanem "felszámolni és megszüntetni". A brüsszeli intézményeknek felrótta, hogy szerintük a migrációs válságot "kényszerkvótákkal" meg lehet oldani, holott "az elosztás minden formája meghívó, amíg nem vagyunk urai a helyzetnek a külső határainkon, amíg nem mi határozzuk meg, hogy ki léphet területünkre". Az Európai Tanács már többször elfogadta az önkéntesség elvét, de ezt más brüsszeli intézmények nem akarják tudomásul venni.
Orbán már a kilépésre buzdítja az EU tagállamait - reagált a miniszterelnök német lapban megjelent cikkére a DK-s Molnár Csaba. Az ellenzéki párt ügyvezető alelnöke, EP-képviselő szerint a kormányfő tisztában van azzal, hogy a hatalmi jogkörök visszavétele egyenlő lenne az EU alapszerződésének nyílt megszegésével és az uniós tagság felmondásával. Emlékeztet, Brüsszelben a választott képviselők - köztük magyarok, fideszesek is - hozzák a döntéseket. Orbán Moszkva vágyálmait tolmácsolta az EU-ban, amikor kilépésre szólította fel a tagállamokat. Az Együtt elnöke szerint Orbán rossz választ ad az uniós válságára, amikor azért a Bizottságot hibáztatja. Szigetvári Viktor úgy látja: a tagállamok és az EU központi intézményei közösen felelnek a bajokért és a sikerekért egyaránt. Azt is tévedésnek tartja, hogy a miniszterelnök több hatalmat adna a nemzetállamoknak az Unióval szemben.
Niedermüller: Dömötör "belehazudott a választók arcába"
Teljes gőzzel kampányol a népszavazásra készülve a kvóta ellen a kormány. Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára vasárnap azzal vádolta meg a magyar baloldalt, hogy az Európai Parlamentben olyan állásfoglalást támogatott, amely alapján pénzbüntetéssel sújtanák Magyarországot, ha nem fogadja el a kényszerbetelepítést. Dömötör "a hétvégén simán belehazudott a választók arcába" - reagált az államtitkár kijelentéseire Niedermüller Péter, a DK európai parlamenti képviselője. Az elfogadott jelentés csak annyit tartalmaz, az EP "úgy véli, hogy az európai migrációs és menekültválság megoldásához szolidaritáson és igazságos tehermegosztáson alapuló európai megközelítésre van szükség". Hozzátette, hogy ezt a jelentést a Fideszt is magába foglaló Európai Néppárt elsöprő többsége támogatta. Ujhelyi István MSZP-s EP-képviselő szerint a Fidesznek valójában az európai értékekkel, a saját jobboldali pártcsaládjával és a magyar emberekkel van vitája. Az Európai Néppárt számos képviselője - így például a külügyi bizottság néppárti elnöke, Elmar Brok is - a Fidesszel szemben szavazott a kifogásolt passzussal kapcsolatban. Ujhelyi arra figyelmeztetett, a kormánypárt jobban tenné, ha a Brexit-kampányban megtapasztalt hazug hangulatkeltés helyett meghallaná az emberek többségének véleményét, a magyarok ugyanis erős uniós tagságot akarnak. Az LMP-s Meszerics Tamás közölte, az EP a hétéves költségvetése félidejű felülvizsgálatát előkészítő jelentésében arra kérte fel az Európai Bizottságot: hozzon létre egy bonus-malus rendszert a kölcsönös és közös felelősségvállalás jegyében.
