„Kitartás, barátaim! Ne hagyjátok magatokat!” – üzent filmes kollégáinak Karlovy Vary színpadáról az 51. nemzetközi filmfesztivál zárógáláján, kezében a legfőbb díjjal, a Kristály Glóbusszal Hajdu Szabolcs, miután átvette a nemzetközi zsűritől az Ernelláék Farkaséknál című hatszemélyes filmjéért neki ítélt elismerést. Ezúttal megvált az elszakíthatatlan kalapjától, zakó nélkül, nagyon elegánsan lépett a színpadra, s amikor átvette fődíjat, elmondta, egyik stábtagja megjegyezte: „olyan vagy, mint egy hittérítő.” Erre mondta az idézett két mondatát, hisz ő maga sem adta fel, szinte semmiből forgatta a filmjét, amely A-kategóriás európai nemzetközi mezőnyben bizonyult a legjobbnak. Azt is elmondta a színpadon, rendkívül sokat jelentett számára megtapasztalni, hogy a vetítések közönsége ugyanolyan értéssel és elismeréssel fogadta a filmjét, mint a magyar nézők az alapul szolgáló színházi előadást. „Ugyanabban a hajóban evezünk”, vonta le a következtetést.
Hajdu a Kristály Glóbusz mellé elnyerte a legjobb férfialakítás díját is a filmje főszerepért. Ez a döntés még erősebben aláhúzta a nemzetközi zsűri elismerését, hiszen Hajdunak ez az első nagy szerepe, amit filmben vállalt, ráadásul a saját rendezésében. Nem szólva arról, hogy a vetélytársak között volt egy olyan (Oscar-díjas filmet is maga mögött tudó) világnagyság, mint Toni Servillo az olaszok versenyfilmjéből, a Le confessioni című drámából. Nem csoda, hogy az öröm mellett más is elfogta a nyertest, amit így fejezett ki: „Nagy meglepetés ez nekem, köszönöm a feleségemnek és a gyerekeimnek.”
Ez nem a díjátvevők szokványos fordulata, ugyanis – mint arról az elmúlt egy-két napban rengeteg szó esett a sajtóban, lapunk is megírta -, Hajdu szinte partizán-akcióként hozta létre családjával, munkatársaival szinte semmi pénzből, teljesen független alkotóként a filmjét. Mégpedig a saját otthonában. Hogy a szokásos fordulatot használjuk: a nagy nemzetközi sikert aratott Ernelláék Farkaséknál tehát valóban nem jöhetett volna létre Hajdu felesége, Török-Illyés Orsolya és két gyereke, a tini Hajdu Lujza és a hatéves Hajdu Zsigmond részvétele nélkül, akik a másik két felnőtt szereplő, Tankó Erika és Szabó Domokos társaságában voltak szereplői a díjazott munkának.
Még a díjak átvétele előtt Hajdu Szabolcs arról is beszélt, különleges helyzet volt számára, hogy nem csak rendező volt a forgatáson, hanem „inkább színész, apa, férj és barát”. Mégsem volt nehezebb így dolgoznia, mert ez a módszer lehetővé tette, hogy olyan emberekkel dolgozzon, akikkel egyformán gondolkodik, akikkel megértik egymást. „Egyáltalán nem kellett hülyeségekkel foglalkoznunk.” Hogy a film miről szól, azt legérzékletesebben jelzi, ahogy született. Hajdu mondta erről: „A színészekkel közösen elkezdtünk gondolkozni, s olyan témákat gyűjtöttünk össze, amiről van mondanivalónk. A gyereknevelés, a párkapcsolat első helyen ugrott be.”
És valóban, a gyereknevelés állandósult forró pontjai, vagy a párkapcsolatok megroppanási lehetőségei hol ordító erővel, hogy egészen finom utalásban kapnak hangot a filmben. Ahogy az is, amit Török-Illyés Orsolya lapunk kérdésérére elárult: a filmkészítés szabadságának paradicsomi állapotát, meg a körülmények poklát, azaz hogy feleség volt, főszereplő volt, anya volt egy saját lakásában folyó őrület idején az fűzte össze, az vert hidat köztük, hogy az őt foglalkoztató személyes gondolatok is helyet kaptak a filmben. Ő példaként a „menjünk, vagy maradjunk” éles kérdését emelte ki példának.
A díjátadó gála beszédes pillanata volt - beszédes az alkotói közösségről, ami költségvetés híján duplán kellett a filmhez -, hogy a színpadra felsereglett a népes szereplőgárda, a teljes stáb. Nagy megelégedésünkre, a két gyerekszereplő is meghajolt a színpadon, nem úgy, mint a sajtótájékoztatón, ahol csak a közönség soraiban kaptak helyet. Ezt a filmet Hajdu erős közösségi alkotói lendülete hozta létre, ahogy a munkában, a dicsőségben is osztozott a munkatársaival. Tudjuk, tizenkét tanítványa fényképezte a filmet, eleven, feszült, jó ritmusú stílusban. Érdemes ideírni a kitűnően vizsgázott hallgatók nevét, ez a mesterüket is minősítik. Ők a Metropolitan egyetem filmoperatőr mesterszakos hallgatói: Chilton Flóra, Gajdics Dávid, Hejüsz Betti, Kisteleki Márton, Miskolczi Péter, Szalai Márk, Pásztor Péter, Simon Tamás, Szilágyi Gábor, Tóth Levente, K. Kovács Ákos, Tímár Gergely.
Megtudtuk, a 25 ezer dollárral járó fődíj (jelenlegi árfolyamon 7,1 millió forint) után Hajdu két filmtervet tart forrón. Az egyik A játékos című Dosztojevszkij-parafrázis, amelyet még Las Vegasban kezdett forgatni, 15 perces anyag várja a folytatást. A másik témát felesége, Török-Illyés Orsolya édesanyja kapcsolata kínálja a Securitate-val. Illyés Kinga híres erdélyi színésznő, akiről rengeteg titkos jelentés készült, a legbelsőbb baráti köréből is, ez a dráma kínálkozik filmre.
A többi díjazott: a Zsűri Különdíját kapta az orosz Zoológia a farkat növesztett asszony bizarr történetével, a legjobb színésznő Jan Hrebejk filmjéből, A tanítónőből a szlovák Zuzana Mauréry, a legjobb rendező a szlovén Damjan Kozole lett az Éjszakai élet című mai tárgyú drámával. Sajnos, a közönségsiker ellenére a Tiszta szívvel nem kapott díjat az East of the West szekcióban. De azt elmondhatjuk: a magyar alkotók diadalmenete itt Karlovy Varyban folytatódott Szász János, Pálfi György és Horváth Lili elismerései után Hajdu Szabolcs Kristály Glóbuszával és színészi díjával. Most már csak az a nagy kérdés: milyen lehetőséget kínál a hazai elhanyagolt, egyoldalú moziforgalmazás egy ilyen filmgyöngyszemnek, mint amit most ünnepeltek Karlovy Varyban.