Megkezdődött pénteken a lengyel fővárosban a NATO csúcstalálkozója, amelynek napirendjén mindenekelőtt az észak-atlanti szövetség keleti szárnyának erősítése, a partnerségi kapcsolatok, az afganisztáni helyzet, a terrorellenes harc, a migráció kérdése illetve a kibertámadások szerepelnek. Az értekezleten a katonai szövetség keleti és déli szomszédságában jelentkező fenyegetésekre adandó válaszokról döntenek. Az ukrajnai konfliktus kirobbanása óta kiéleződött a NATO-Oroszország viszony, a balti és keleti tagállamok – Lengyelország és Románia - fenyegetve érzik magukat, ezért született döntés arról, hogy a kelet-európai gyorsreagálású erők mellett a balti államokba és Lengyelországba újabb NATO-egységeket telepítenek.
Moszkvának ez sem tetszik, de leginkább a NATO-partnerségi kapcsolatok bővítése ellen tiltakozik. A csúcstalálkozón ugyanis NATO-Ukrajna, illetve NATO-Grúzia találkozót is szerveznek ma.
Több volt szovjet tagköztársaság szeretné, ha az ő zászlajával bővülne a 28-as NATO-zászlóerdő FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
A varsói rendezvény előtt az amerikai külügyminiszter, John Kerry Grúziába és Ukrajnába látogatott, majd bejelentette, az Egyesült Államok támogatja a NATO “nyitott ajtók” politikáját, kész új tagokat, köztük Ukrajnát is üdvözölni a katonai szövetségben, amennyiben készen állnak a csatlakozásra. Igaz, Kerry hangsúlyozta, Ukrajna előtt még hosszú út áll.
Vlagyimir Putyin orosz elnök telefonon hívta fel Angela Merkel német kancellárt és Francois Hollande francia államfőt és az ukrán féllel szembeni nagyobb nyomásgyakorlásra kérte fel őket a minszki egyezmény tiszteletben tartása érdekében.
Megszólalt a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov is, aki arról beszélt, Moszkva reméli, hogy a "józan ész" felülkerekedik a varsói NATO-csúcson, és abszurdnak nevezte azt, hogy az észak-atlanti szövetség Oroszország felől fenyegető veszélyről beszél. Oroszország továbbra is nyitott a párbeszédre, érdekelt az együttműködésben, mondta Peszkov.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár sajtótájékoztatóján is kiemelte: a NATO nem függesztette fel a párbeszédet Moszkvával. Emlékeztetett, a NATO-Oroszország Tanács július 13-án ül össze. Stoltenberg megerősítette: a NATO négy, többnemzetiségű zászlóalja fog állomásozni rotációs rendszerben Lengyelországban és a balti államokban. A főtitkár egyértelművé tette, hogy a keleti szárny bővítése üzenet, azt jelzi, hogy a NATO kész megvédeni teljes területét és minden tagállamát.
A kétnapos találkozó azt kívánja demonstrálja, hogy a nyugati világ egységes a keletről érkező fenyegetésekkel szemben. Ennek jegyében történelmi jelentőségű megállapodás aláírására került sor a NATO és az Európai Unió között a védelmi együttműködés erősítéséről. A dokumentumot Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke írták alá.
A NATO keleti szárnyának erősítése kapcsán Barack Obama amerikai elnök bejelentette, Washington ezer katonát küld Lengyelországba. Az Egyesült Államok 4200 főt számláló kelet-európai páncélos dandárja 2017-től Lengyelországba teszi át székhelyét.
Nagy-Britannia több száz katonát küld kelet-európai NATO-tagállamokba, és átfogó intézkedéscsomagot is kidolgozott a térség katonai védelmének erősítésére.