Szajkózásszerűen mantrázza a kormányoldal, hogy az Európai Unió folyamatosan megtépázza nemzeti önrendelkezésünket, önazonosságunkat, belegázolnak nemzeti öntudatunkba. Humorosabban megközelítve ezt: az emberek önrendelkezésük nagy részét adják fel házasságra lépve, mégis nagyon sokan örömmel megteszik. Mert ugyanakkor önrendelkezésüket feladva, valami mást, újat kapnak, ami nagyon is jó dolog. Kicsit politikai-társadalmi oldalra evezve a nemzeti önazonosság is olyan, ami meg is marad, de mással is kiegészül, ha a nemzet olyan közösség tagja is, amely nemzetek feletti. Erre nagyon jó példa a vallás. Római katolikusok Európában a spanyolok, római katolikus a németek déli fele, és Magyarországon is ez a legnépesebb vallás. Három ország, nagyon különböző karakterű emberekkel, különböző nemzeti sajátossággal. Abban hasonlítanak, hogy katolikusok, és abban különböznek, hogy spanyolok, németek, magyarok. Lehet ezt így is, békésen, és jól csinálni, mint ahogy lehetne az Európai Uniót is jól működtetni, ha az eltérő karakterű tagországok a közös értéket látnák meg benne, és egyesek nem folyton a kötözködést választanák. Rombolni sokkal egyszerűbb, mint építkezni.