Állandó NATO jelenlétet ígért Angela Merkel német kancellár tegnapi kormánynyilatkozatában négy tagországnak, Lengyelországnak, valamint a Baltikum három államának. A kancellár a Bundestagban elmondott beszédében az észak-atlanti szövetség ma, Varsóban kezdődő NATO-csúcstalálkozója előtt úgy foglalt állást, hogy a tanácskozáson központi kérdés lesz a lengyelországi, észtországi, lettországi és litvániai NATO-jelenlét. Mint fogalmazott, nem elegendő a gyors reagálású hadtestek felállítása, ezekkel még nem tudják biztosítani a keleti tagországok biztonságát.
A kancellár bírálatokkal illette Oroszországot. A Kremlt hibáztatta azért, hogy bizalmi válság alakult ki Moszkvával szemben Kelet-Európában. Kifejtette, a Krím 2014-ben történt bekebelezésével jelentősen megváltozott a biztonsági helyzet Európában, s a keleti államokat „megzavarta” Oroszország ukrajnai fellépése. A szövetség ezért volt kénytelen ezekben az országokban megnövelni manővereinek számát, s támogatást ígérni nekik. A kancellár utalt az Oroszországgal szemben bevezetett gazdasági büntetőintézkedésekre is.
A kancellár beszédét nagy lelkesedéssel fogadta a Bundestag. Ám nemcsak a képviselők körében mind népszerűbb a kancellár, hanem a lakosság is egyre nagyobb elismeréssel illeti újra a munkáját. Honfitársainak tetszik a német kancellárnak a Brexittel kapcsolatos népszavazást követő stratégiája. A megkérdezettek 48 százaléka nyilatkozott úgy, hogy Merkelre adná a voksát, ha közvetlenül választanának kancellárt, s a legtöbb keresztényszocialista szavazó is mögé állt – derült ki az RTL felméréséből.
A Forsa ügynökség vezetője, Manfred Güllner elmondta, a CSU szavazóinak háromnegyede állt a kancellár mögé. Ezt az magyarázza, hogy Németországban háttérbe szorult a menekültkérdés, a kormány kritikus hangja, Horst Seehofer azonban inkább csak e témában jeleskedett, európai kérdésekhez nemigen szól hozzá, ez egyértelműen Angela Merkel terepe. A CDU és a CSU is jól járt a kancellár népszerűségének emelkedésével, igaz, csak egy százalékkal többen voksolnának a kereszténydemokratákra, így a párt 35 százalékon áll. A szociáldemokraták egy százalékot vesztettek egy hét alatt, ma 21 százalékot szereznének. A Zöldek 13 százalékon, a Balpárt 10 százalékon áll. A szélsőjobboldali Alternatíva viszont már csak egyszámjegyű értéket tud felmutatni.
Ez utóbbi különösen érdekes. A menekültkérdés már említett háttérbe szorulása az AfD-nek sem tett jót, ez azonban csak az egyik ok. A másik az, hogy igen komoly belső feszültségek jellemzik a pártot, amit a legutóbbi, Bayern-Württembergben történt események is híven igazolnak. A párt tartományi elnöke, Jörg Meuthen úgy döntött, önálló frakciót hoz létre a párt 13 képviselőjével. Frauke Petry pártelnök azonban azon csoport mellett állt ki, amely nem csatlakozott Meuthenékhez. „Ez az AfD frakciója” – hangoztatta Petry. Meuthen viszont azt közölte, „mi vagyunk a párt”. Mindkét politikus felszólította a másik frakciót, lépjen be az általa támogatott képviselőcsoportba.
A vita abból alakult ki, hogy a vitatott AfD-politikus, Wolfgang Gedeon holokauszttagadó kijelentéseket tett. Meuthen azonban nem tudta elérni kizárását, mert a 23 képviselőből tíz nemet mondott indítványára, ezzel nem jött össze a kétharmados többség. Meuthen erre önálló frakciót alapított. Ezután Gedeon maga is kilépett a frakcióból, Petry azt állította, az ő közbenjárására. A pártelnök számára a téma ezzel le volt zárva. Csakhogy Petry mindezt Meuthen tudta nélkül tette, ami az AfD vezetésében is visszatetszést keltett. Egyelőre kérdés, mi lesz a szélsőjobboldali formációval, mert a tartományi parlamentben nem létezhet két frakció azonos név alatt.