A lengyel fővárosban július 8-9-én rendezik meg a NATO-csúcstalálkozót. Jelen lesznek a tagállamok vezetői, köztük Barack Obama amerikai elnök, az Európai Uniót a lengyel Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, Federica Mogherini uniós kül- és biztonságpolitikai főbiztos valamint Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke fogja képviselni. A tanácskozás legfőbb napirendi pontja az észak-atlanti szövetség keleti szárnyának erősítése.
Várhatóan döntés születik majd arról, hogy a NATO-államok egységei rotációs alapon jelen lesznek Lengyelországban és a balti országokban. Az ukrajnai konfliktus kezdete óta mindenekelőtt a lengyelek és a három balti állam szorgalmazza a keleti szárny erősítését. A térségben megnőtt a nemzetközi hadgyakorlatok száma.
Mivel a csúcstalálkozóra meghívót kapott a NATO-integrációra törekvő volt két szovjet tagállam, Grúzia és Ukrajna is, minden bizonnyal a szövetség további bővítésének kérdése is valamilyen formában napirendre kerül.
Arra ugyan senki sem számít, hogy a grúz és ukrán törekvések egyhamar sikeresek lesznek, a NATO országokon belül is nagy az ellenállás a két keleti ország felvétele kérdésében, legtöbben nem kívánják tovább élezni a NATO-orosz feszültséget. Meghívásuk azonban jelzés Moszkva irányába, mint ahogy az is, hogy tegnap Grúziába érkezett John Kerry amerikai külügyminiszter, majd csütörtökön Ukrajnába megy előzetes egyeztetésre, pénteken meg csatlakozik a varsói programhoz.
Kerry Washington támogatásáról biztosítja a két országot, jelentette be az amerikai külügyminisztérium szóvivője, John Kirby. Grúziában Giorgi Margvelasvili államfővel és Giorgi Kvirikasvili kormányfővel, valamint az ellenzék vezetőivel tárgyalt tegnap. A NATO 2008-ban ígérte meg Grúziának, hogy a szövetség tagja lehet, Ukrajna még hivatalos biztosítást erre vonatkozóan nem kapott.
Moszkva hevesen ellenzi a szövetség keleti bővítését, nemcsak e két ország esetleges felvételét, hanem a tervezett keleti szárny bővítését is, a katonai jelenlét növelését a keleti tagköztársaságokban.
Grúzia és Ukrajna felvételének kérdése aligha kerül át a ténylegesen megvalósítandó kérdések közé. A helyzet e két országban különösképpen „pikáns”, hiszen mindkét állam nemzetközi jogilag elismert határain belül jelen vannak orosz katonai erők. A Grúziából kivált Abháziában és Dél-Oszétiában, illetve az Ukrajnától elcsatolt Krímben és a kelet-ukrajnai szeparatista területeken. A két grúz szakadár állam önállóságát elismerte Oroszország, kelet-ukrajnai katonai jelenlétét pedig következetesen tagadja.
A varsói csúcs után, egyelőre meg nem határozott időpontban ismét megrendezik a NATO-Oroszország csúcstalálkozót is a feszültség enyhítése érdekében. De hogy milyen témák kerülnek napirendre, az még kérdéses, ugyanis Oroszország a napokban az EBESZ üléséről is kivonult, amikor a szervezet a Krím kérdésében akart nyilatkozatot elfogadtatni. Antoni Macierewicz lengyel védelmi miniszter viszont kedden még azt jelentette be, hogy a NATO-Oroszország találkozónak nem lehet más témája, mint az orosz kivonulás Kelet-Ukrajnából és a Krímből. Más hivatalos bejelentés egyelőre nem volt a kérdésben.
