A 0,90 százalékos alapkamat tartása mellett szavazott Báger Gusztáv, Cinkotai János, Gerhardt Ferenc, Kocziszky György, Matolcsy György, Nagy Márton, Pleschinger Gyula és Windisch László. A jegyzőkönyvben kiemelik: a monetáris tanács megítélése szerint az év eleji átmeneti lassulást követően újra élénkül a magyar gazdaság. A gazdaságot továbbra is kihasználatlan kapacitások jellemzik, az infláció tartósan elmarad a jegybanki inflációs céltól.
A magyarországi reálgazdasági környezet dezinflációs hatása előretekintve fokozatosan csökken. 2016 májusában az éves infláció és a maginfláció is csökkent az előző hónaphoz képest. Az alapfolyamatot jellemző mutatók továbbra is mérsékelt inflációs környezetet jeleznek. A tartósan alacsony globális infláció visszafogja a hazai fogyasztói árak emelkedésének ütemét. Az inflációs várakozások historikusan alacsony szinten tartózkodnak. A nemzetgazdaságban fizetett bérek növekedési üteme tovább gyorsult, ami az élénkülő lakossági fogyasztáson keresztül a maginfláció fokozatos emelkedése irányába hat. Az infláció az előrejelzési időszakban elmarad a 3 százalékos céltól, és csak 2018 első felében ér annak közelébe- közölték.
2016 első negyedévében éves összevetésben visszafogottan bővült a magyar gazdaság kibocsátása. A GDP az előző negyedévhez képest csökkent, amelyben erős egyedi, átmeneti hatások játszottak szerepet. Az uniós források elmúlt éveknél alacsonyabb lehívása erőteljesen fékezte az építőipari kibocsátást, míg az ipari termelést időszakos gyárleállások fogták vissza. Az ipari termelés volumenében áprilisban már korrekció következett be, a termelés ismét emelkedett. A kiskereskedelmi forgalom áprilisban tovább bővült. A háztartások fogyasztásának további élénkülése várható a következő negyedévekben. A munkaerő iránti kereslet erős maradt, így a munkanélküliségi ráta áprilisban is alacsonyan alakult.
A jegybank szerint az idei gazdasági növekedés időbeli alakulását kettősség jellemzi. Az év eleji átmeneti mérsékelt dinamikát követően a növekedés várhatóan érdemben erősödik. Az egyedi hatások kifutása, valamint a jegybanki és a kormányzati növekedésösztönző intézkedések egyaránt a gazdasági növekedés újbóli élénkülését eredményezik. A monetáris tanács júniusban a növekedési hitelprogram keretének 100 milliárd forinttal történő megemeléséről döntött a gazdasági növekedés további támogatása érdekében. A növekedéstámogató program, a lakásépítések bővülése, valamint az EU-s források ütemesebb lehívása összességében elérhetővé teszik a 3 százalék körüli növekedési ütem fennmaradását.
Az előző kamatdöntés óta eltelt időszakban változékony hangulat jellemezte a nemzetközi pénzpiacokat, amit főként az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed kamatemelésével kapcsolatos várakozások, a fejlett országok vegyes makrogazdasági adatai, a Egyesült Királyság európai uniós tagsága körüli bizonytalanság és az olajpiaci hírek befolyásoltak. A hazai hosszú lejáratú állampapírok hozamai nem változtak érdemben az előző kamatdöntés óta. A magas külső finanszírozási képesség és az emiatt csökkenő külső adósságállomány tartósan mérsékli a magyar gazdaság sérülékenységét. A tanács értékelése szerint a nemzetközi pénzügyi környezet alakulásával kapcsolatos bizonytalanság változatlanul körültekintő monetáris politikát indokol.
A jegybanki előrejelzések feltételeinek teljesülése mellett az alapkamat aktuális szintje és a laza monetáris kondíciók tartós fenntartása összhangban van az inflációs cél középtávú elérésével és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzésével. Ha monetáris tanács a jövőben szükségesnek ítéli, nemhagyományos eszközök alkalmazása mellett is dönthet - olvasható a jegybank rövidített jegyzőkönyvében.
