A KEH Sajtóigazgatóságának közleménye szerint az államfő az alaptörvény, a népszavazási kezdeményezésről, valamint a választási eljárásról szóló törvény rendelkezései alapján - figyelemmel az Alkotmánybíróság vonatkozó határozatára - döntött az országos népszavazás kitűzésének időpontjáról.
A Demokratikus Koalíció (DK) alelnöke Magyarország unióból kiléptetésének kezdeteként értékelte, hogy az államfő október 2-ra írta ki a kötelező betelepítési kvóta elleni népszavazást. Molnár Csaba a párt nevében távolmaradásra szólított fel, mondván: aki távol marad, az Magyarország EU-ban maradására szavaz.
Orbán Viktor miniszterelnök február 24-én jelentette be, hogy a kormány országos népszavazást kezdeményez a kötelező betelepítési kvótáról. A kérdés úgy szól: "Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?."
A kormányfő indoklása szerint a kötelező betelepítési kvótáról szóló döntést nem lehet elvenni az Országgyűléstől, az ügyben a magyar parlament megválasztott képviselőin kívül senki más nem dönthet. Az Országgyűlés május 10-én rendelte el az országos népszavazást, 136 kormánypárti és jobbikos igen szavazattal, 5 független képviselő nem voksa ellenében.
A határozatot hárman megtámadták az Alkotmánybíróságon (Ab) - köztük Szanyi Tibor szocialista EP-képviselő -, azzal az indokkal, hogy a parlament az alaptörvénybe ütköző módon döntött, ezért kérték a határozat megsemmisítését.
Az Együtt - a Korszakváltók Pártja szerint a népszavazással a kormányfő hatalmát és vagyonát akarja növelni, a menekültkérdést is saját politikai céljaira használja. Orbán Viktor "populista politikája csakis egy lecsúszó és fejlődésképtelen Magyarországot eredményezhet". Az Együtt bojkottkampányt indít a kvótareferendummal szemben.
Az Ab június 21-én nem adott helyt az indítványoknak. Indoklása szerint nem alaptörvény-ellenes, hogy az országgyűlési határozati javaslatot csak a törvényalkotási bizottság vitatta meg, a házszabályt sem sértette a parlamenti eljárás, és az - indítványozók által hivatkozott - Európai Bizottság május 4-ei javaslataival összefüggésben sem állapítható meg, hogy az országgyűlési határozatot alaptörvényt sértő módon fogadták volna el.
Az Ab ugyanaznap egy másik határozatában nem adott helyt Fodor Gábornak, a Magyar Liberális Párt elnökének indítványának sem, amely a népszavazásra feltett kérdést megengedő május 3-ai kúriai döntést támadta a népszavazási kérdés tartalma miatt, és kérte a kúriai határozat megsemmisítését. Az Ab a visszautasítást főként az indítványozó személyes érintettségének hiányával indokolta.
Szanyi Tibor július 4-én, a jogorvoslati határidő utolsó napján, alkotmányjogi panasszal fordult az Ab-hoz, ugyancsak a kúriai döntés miatt. Szerinte a népszavazás súlyosan sérti az Európai Unió szuverenitását, mert a 2007-ben aláírt lisszaboni szerződés közös politikává teszi a menekültügyi kérdéseket, emellett a költségvetést is érinti. Az ellenzéki politikus közölte, hogy ha az államfő a panasz elbírálása előtt kiírja a referendumot, akkor a strasbourgi testületekhez fordul.
A Fidesz az értelmetlen és érvénytelen népszavazási kérdéssel és a hecckampánnyal a valódi problémákról, a szegénységről, kiszolgáltatottságról, alacsony bérekről, érdemtelen gazdagodásról, leromló egészségügyről és oktatásról szeretné elterelni a figyelmet - írja közleményében a PM szóvivője. Miutána köztársasági elnök október 2-ra írta ki a népszavazást, a Fidesz még három hónapig a menekültek és az Európai Unió elleni uszítással foglalná el az embereket - figyelmeztet Tordai Bence. A politikus azt javasolta a választóknak, hogy ne vegyenek részt a kvótareferendumon, helyette inkább nézzenek szét maguk körül, és ők mondják meg, mi az, ami valóban fontos számukra.
Mélységi határőrizetet vezetnek be a magyar hatóságok
Azokat a menekülteket, akiket a határtól számított 8 kilométeres távolságon belül elfognak fognak el, mostantól azonnal visszaküldik a tranzitzónákba. Vagyis nem juthatnak be az országba jelentette be Bakondi György, a kormány belbiztonsági tanácsadója. A kormány szerint az a cél, hogy még erősebb legyen a határvédelem.
A Magyar Liberális Párt elnöke szerint ugyanis nincs szó kényszerbetelepítésről, az EU csak azt várja el, hogy Magyarország folytassa le 1294 ember menekültügyi eljárását. Fodor Gábor szerint ugyanakkor "demokrata módon" el kell menni szavazni, és a kérdésre igennel kell válaszolni.
Jelentős létszámú rendőr és katona őrzi a szerb-magyar határ Csongrád megyei szakaszát, munkájukat több mobil hőkamera is segíti – tapasztalta a helyszínen kedden az MTI tudósítója. Gyalogos és gépkocsizó járőrök ellenőrzik folyamatosan a szerb-magyar határt Röszke, Mórahalom és Ásotthalom térségében. Éjszaka és hajnalban a rendőrök és katonák zseblámpával világítanak át a határt védő kerítésen, illetve a gépkocsik fényhídjának reflektorával pásztázzák a vajdasági oldalt.
A Helsinki Bizottság társelnöke arra figyelmeztet, hogy a menedékjogról és az államhatárról szóló törvények ma hatályba lépő módosítása lehetővé teszi, hogy a rendőrség szerb–magyar határtól 8 kilométeren belül – tehát már bőven magyar területen – elfogott menedékkérőket visszakényszerítse a határkerítés mögé, megtagadva, hogy a menedékkérelmüket benyújtsák. Ez jogellenes, hiszen a nemzetközi és uniós jog alapján a magyar hatóságoknak minden menedékkérelmet rögzíteniük kell, és meg kell vizsgálniuk, hogy a külföldi jogosult-e menekült státuszra.
