Nem támogatja a kancellária-rendszer bevezetését tartalmazó javaslatot a Magyar Kórházszövetség (MKSZ), mert az tovább erősítené a már most is kritikus szakemberhiányt és rontana a betegellátás biztonságán is, miközben nem oldaná meg az intézmények adósságállományának újratermelődését. A testület elnöksége tegnap az elutasítást tartalmazó levelet vitte az Emberi Erőforrások Minisztériumába (Emmi) arra a megbeszélésre, amit azt követően hívtak össze, hogy a javaslat részleteit előlük utolsó percig titkoló egészségügyi államtitkárt megkerülve, a múlt héten Balog Zoltán minisztertől kérték el a sorsukat alapvetően meghatározó tervezetet az MKSZ elnökségének tagjai.
Ahogyan arról korábban már beszámoltunk, Ónodi-Szűcs Zoltán ötpontos reformcsomagjának egyik legfontosabb eleme lenne, hogy a kórházi adósságállomány újratermelődésének megállítására 8-10 kórházanként egy kancellár döntse el, hol milyen kórházi osztályok működjenek, mennyi pénzt kapjanak az intézmények. Közös lenne a közbeszerzés, de még a munkaerő gazdálkodás is. A kórházigazgatók azért tartják nagyon kockázatosnak intézményeik költségvetési önállóságának felszámolását, mert így az ellátás politikai felelőssége elválna a gyógyító munkától, elveszne a mostani napi rugalmasság a hirtelen jelentkező feladatok megoldásában, ami szerintük csak növelné a bizonytalanságot, fokozná az elvándorlást és ezzel rontaná a betegek biztonságát. A szervezet 16 pontban részletezte idevágó kifogásait, hozzátéve: szerintük az állami fenntartó, vagyis az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) térségi szintű megerősítése is jó eredményeket hozna a mostani működő rendszer szétverése nélkül.
Balog Zoltán miniszter a tegnapi Semmelweis-napi ünnepségen a vitát úgy értékelte, komoly tárgyalások vannak a területi ellátási- és az intézményi elv összhangja érdekében, de biztos benne, hogy a strukturális változásokról meg kell egyezni. A kancellária-rendszer bevezetésének terveit ugyanakkor nemcsak a Kórházszövetség tartja elfogadhatatlannak, hanem a kormány is háromszor visszadobta már a szöveget annak kidolgozatlansága miatt. A kórházigazgatók elutasítása így azt jelentheti, hogy hosszabb időre, akár a kormányzati ciklus végéig megakadhatnak az államtitkár reformtervei, amelyek megvalósítása egyébként sem halad rohamléptekkel. Egyedül a fővárosi ellátás átszervezését fogadta el eddig a kormány, azt sem az eredeti tervek szerint, hisz Ónodi-Szűcsék nem akartak teljesen új nagy kórházat építeni, de végül Kelenföldre mégis ilyet terveztet a kabinet.
Nagyon lassan halad az ápolási osztályok aktív ágyakról való leválasztásának előkészítése is, miközben semmit nem hallani a kórházi minimumfeltételek új csomagjáról. Az alapellátás és a népegészségügy megerősítése ráadásul olyan látványosan elakadt, hogy az államtitkár ki is rúgta Beneda Attilát. A helyettes államtitkár ugyanis az egy éve elfogadott alapellátási kerettörvény egyetlen végrehajtási utasítását sem tudta elkészíteni, a népegészségügyben pedig elfogytak az ötletek. Lázár János épp a múlt héten jelentette be, hogy a tavaly nyár végén lemondott Zombor Gáborral és a Miniszterelnökségen dolgozó Sonkodi Balázzsal próbálják felpezsdíteni az ágazat mostani vezetőjének tervező munkáját, amelyet az Emmi máig nem kommentált.
Már csak ezért is pikáns, hogy tegnap a tárca parlamenti államtitkára, Rétvári Bence egyetlen hírértékű mondattal tudott előállni az e témában összehívott sajtóértekezleten. Szerinte a kormány egy egészségben eltöltött évvel akarja növelni a közeli jövőben a magyarok élettartamát. Ezt jelentette be, majd sokadszor is felsorolta, mi minden történt ennek érdekében az utóbbi hat évben. Próbáltunk ugyan magyarázatot kérni arra, valóban új népegészségügyi stratégia készül-e és ha igen, miért van szükség Lázár barátjának, a kancellária stratégiai államtitkárának bevonására a munkába, de Rétvári mindössze azt felelte, az egészségügyi béremelések után a kormány ősztől erre a területre koncentrál és szükség van mindenkinek a munkájára. Ezek után nem volt meglepő, hogy a Népszavának arra a kérdésére sem adott érdemi választ, milyen adatokra alapoznak bármilyen új elképzelést, hiszen Ónodi-Szűcs hiába akarta a lakosság egészségi állapotát rögzítő törzskartonok frissítéséhez kötni a praxisok idei pluszpénzeinek kifizetését. Rétvári szerint folyamatos az adatok gyűjtése, szilárd alapokon nyugszik tehát bármilyen elgondolás, amivel majd ősztől valamiképp foglalkozik majd a kormány.
A népegészségügy a Fidesz látványos kudarca - reagált minderre Korózs Lajos. A parlament népjóléti bizottságának szocialista alelnöke szerint 2010 óta nem javult az emberek egészségi állapota, nem nőtt az egészségben eltöltött évek száma, nem terjed az egészségtudatos magatartás és nyoma sincs az Ónodi-Szűcs által beígért új népegészségügyi stratégiának sem.
Ismét mécsesekkel tiltakoznak a Péterfy Sándor Utcai Kórház bezárásának terveit ellenző civilek szerdán 17 és 21 óra között az intézmény főbejárata előtt. Egy hónapja jelentek meg azok a kormányzati tervek, amelyek szerint a Péterfyben és a Szent János Kórházban hamarosan megszűnik az aktív betegellátás. A "Mi kórházunk" Facebook-csoport utcai akciója arra hívja fel a lakosság és a döntéshozók figyelmét, hogy nem lehet egyetlen tollvonással semmibe venni egy évi egymilliós betegforgalommal rendelkező intézmény eddigi eredményeit. A civilek szerint megfelelő fejlesztéssel ebből az intézményből is lehetne "szuperkórház".
