Június végén lezárult az állami földek árverésének harmadik, egyelőre utolsó szakasza. Végleges adatok ugyan még nincsenek a teljes privatizációs eljárás eredményeiről, de annyi máris bizonyos, hogy a "Földet a gazdáknak" propaganda címmel ellátott program a kormányzat szempontjából nem hozott átütő sikert. A meghirdetett területnek alig alig több, mint a fele talált vevőre. Az ellenzék szerint a legzsírosabb falatokat Fidesz, illetve kormányközeli személyek vehették meg, gyakran a piaci ár alatti kikiáltási áron. Az egyik legkirívóbb eset a napokban kirúgott L. Simon László, most már csak volt államtitkár feleségéhez kötődött.
Vass Eszter, a politikus fitneszedző párja egy 34,4 hektáros természetvédelmi területet nyert el a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) földárverésén tavaly év végén. Alig több, mint 21 millió forintért jutott Velencei-tó közeli Nadap mellett található táblához. Miközben a fitneszedző hektáronként 617 ezer forintot fizetett az értékes területért, a közeli Velencén hektáronként majd' 3 millió forintért árverezték el az állami földeket.
A privatizáció aljas, csúnya befejezésének nevezte a földeladásokat, az állami termőföldek “kijátszását a fideszes haveroknak” Sallai R. Benedek, az LMP országgyűlési képviselője.
Az ellenzéki politikus azt mondta: Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter kijelentései, hogy a földárverések harmadik köre után nem tervez újabbat a kormány, ezért okafogyottá vált a szocialisták által indított és az LMP által is támogatott népszavazási kezdeményezés, két dolgot bizonyít. Egyrészt a “haverok” már hozzájutottak annyi földhöz, amennyire szükségük volt, másrészt a kormány is tudja, hogy a társadalom többsége nem ért egyet az állami vagyon kiárusításával.
A képviselő vitatta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter korábbi állítását, amely szerint 11 ezer magyar termelő jutott földhöz az árverések első két körében. Szerinte a cégtulajdonnal, valamint az egy háztartásban élőkkel kapcsolatos vizsgálataikból az derül ki, hogy kevesebb, mint 3200 közvetlen érdekeltség kapott termőterületet, a több mint 167 ezer hektárnyi föld 80 százaléka pedig a licitálók 28 százalékához került.
A vásárlók jelentős része ráadásul befektető, aki korábban nem művelt földet – jegyezte meg Sallai R. Benedek.
Nem veszített aktualitásából a népszavazási kezdeményezés, amelynek csaknem 250 ezer aláírást tartalmazó íveit a héten adták át a Nemzeti Választási irodának - nyilatkozta a Népszavának Gőgös Zoltán. Az MSZP elnökhelyettese közölte, a közvélemény ugyan elsősorban a szántókra gondol, amelynek jelentős részét már valóban elkótyavetyélte a kormány, de meg kell védeni még mintegy 700 ezer hektár természetvédelmi területet, és több mint egymillió hektár állami erdőt, illetve a köztulajdonban lévő gyümölcsösöket, halastavakat.
Emellett, ha nem is jönne össze a szükséges 4 millió szavazat, vagyis eredménytelen lenne a népszavazás, de 2-3 millió ember támogatná az állami földek privatizációjának tilalmát, az már kellő felhatalmazást adna arra, hogy egy más összetételű kormány elvehesse a tisztázatlan pénzekből vásárolt állami földeket, a jóhiszemű új birtokosoktól pedig visszavásárolja az árverésen szerzett birtokokat.
A felmérések szerint a megkérdezettek nagyjából 80 százaléka ellenzi az állami földek eladását. A mostani kormány, amelyik mindenből pénzt akar csinálni és annak nagy részét el is akarja lopni - mondta Gőgös Zoltán. Ezért a népszavazás nem csak a földről szól, hanem hanem arról is, hogy a csendes többség sárga lapot mutathasson a kormánynak. Várhatóan év végén, 2017 elején járulhatnak az urnákhoz a szavazók.