ellenzék;népszavazás;földárverés;

Most már kinyithatták az árverési helyiségek ajtóit FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

- Vége a földárveréseknek

Kormányzati bejelentés szerint befejeződött az állami földek tavaly ősszel meghirdetett árverése, értékesítése. Ellenzéki pártok, környezetvédő és más civilszervezetek tiltakozása ellenére gyakran vitatható módon találtak gazdára az állami birtokok. Az MSZP népszavazási kezdeményezését, amelyben megtiltanák a további privatizációt, negyedmillióan írták alá.

Június végén lezárult az állami földek árverésének harmadik, egyelőre utolsó szakasza. Végleges adatok ugyan még nincsenek a teljes privatizációs eljárás eredményeiről, de annyi máris bizonyos, hogy a "Földet a gazdáknak" propaganda címmel ellátott program a kormányzat szempontjából nem hozott átütő sikert. A meghirdetett területnek alig alig több, mint a fele talált vevőre. Az ellenzék szerint a legzsírosabb falatokat Fidesz, illetve kormányközeli személyek vehették meg, gyakran a piaci ár alatti kikiáltási áron. Az egyik legkirívóbb eset a napokban kirúgott L. Simon László, most már csak volt államtitkár feleségéhez kötődött.

Vass Eszter, a politikus fitneszedző párja egy 34,4 hektáros természetvédelmi területet nyert el a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) földárverésén tavaly év végén. Alig több, mint 21 millió forintért jutott Velencei-tó közeli Nadap mellett található táblához. Miközben a fitneszedző hektáronként 617 ezer forintot fizetett az értékes területért, a közeli Velencén hektáronként majd' 3 millió forintért árverezték el az állami földeket.

A privatizáció aljas, csúnya befejezésének nevezte a földeladásokat, az állami termőföldek “kijátszását a fideszes haveroknak” Sallai R. Benedek, az LMP országgyűlési képviselője.

Az ellenzéki politikus azt mondta: Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter kijelentései, hogy a földárverések harmadik köre után nem tervez újabbat a kormány, ezért okafogyottá vált a szocialisták által indított és az LMP által is támogatott népszavazási kezdeményezés, két dolgot bizonyít. Egyrészt a “haverok” már hozzájutottak annyi földhöz, amennyire szükségük volt, másrészt a kormány is tudja, hogy a társadalom többsége nem ért egyet az állami vagyon kiárusításával.

A képviselő vitatta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter korábbi állítását, amely szerint 11 ezer magyar termelő jutott földhöz az árverések első két körében. Szerinte a cégtulajdonnal, valamint az egy háztartásban élőkkel kapcsolatos vizsgálataikból az derül ki, hogy kevesebb, mint 3200 közvetlen érdekeltség kapott termőterületet, a több mint 167 ezer hektárnyi föld 80 százaléka pedig a licitálók 28 százalékához került.

A vásárlók jelentős része ráadásul befektető, aki korábban nem művelt földet – jegyezte meg Sallai R. Benedek.

Már az agrárium a húzó ágazat
Idén a mezőgazdaság érdemben akár 0,5-1 százalékponttal is támogathatja gazdaság bővülését - áll a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legutóbbi inflációs jelentésében. A korábbi évek tapasztalata, hogy a teljesítményének jelentős ingadozása miatt a hazai mezőgazdaság kibocsátásának változása érdemben befolyásolja a GDP alakulását. Bizonyos években a szektor közel 2 százalékponttal is hozzájárult a GDP bővüléséhez. A márciusi és a júniusi inflációs jelentésben is 2,8 százalékos GDP-bővülést vár az MNB, ami azt is jelenti, hogy a jegybanki szakértők szerint az első negyedévben elért gyenge - éves szinten mindössze 0,9 százalékos növekedést, negyedéves összevetésben azonban visszaesést mutató - GDP-adat ellenére lesz növekedés.

Nem veszített aktualitásából a népszavazási kezdeményezés, amelynek csaknem 250 ezer aláírást tartalmazó íveit a héten adták át a Nemzeti Választási irodának - nyilatkozta a Népszavának Gőgös Zoltán. Az MSZP elnökhelyettese közölte, a közvélemény ugyan elsősorban a szántókra gondol, amelynek jelentős részét már valóban elkótyavetyélte a kormány, de meg kell védeni még mintegy 700 ezer hektár természetvédelmi területet, és több mint egymillió hektár állami erdőt, illetve a köztulajdonban lévő gyümölcsösöket, halastavakat.

Emellett, ha nem is jönne össze a szükséges 4 millió szavazat, vagyis eredménytelen lenne a népszavazás, de 2-3 millió ember támogatná az állami földek privatizációjának tilalmát, az már kellő felhatalmazást adna arra, hogy egy más összetételű kormány elvehesse a tisztázatlan pénzekből vásárolt állami földeket, a jóhiszemű új birtokosoktól pedig visszavásárolja az árverésen szerzett birtokokat.

A felmérések szerint a megkérdezettek nagyjából 80 százaléka ellenzi az állami földek eladását. A mostani kormány, amelyik mindenből pénzt akar csinálni és annak nagy részét el is akarja lopni - mondta Gőgös Zoltán. Ezért a népszavazás nem csak a földről szól, hanem hanem arról is, hogy a csendes többség sárga lapot mutathasson a kormánynak. Várhatóan év végén, 2017 elején járulhatnak az urnákhoz a szavazók.

Drága a víz, nem öntöznek
A vízjogi engedéllyel rendelkező gazdálkodók kevesebb mint fele öntözte 2015-ben mezőgazdasági területeit - állapítja meg az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) jelentése. Az adatszolgáltatásban részt vevő 2387 vízjogi engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezet és egyéni gazdálkodó adatai alapján a tavalyi évben 86 757 hektáron 176 millió köbméter vizet öntöztek ki a gazdálkodók. Érdekesség, hogy míg Pest megyében az öntözhető területek kétharmadán locsoltak, addig Nyugat-Dunántúlon ez az arány alig 20 százalék. Alapvetően a magas költségek miatt ódzkodnak vízpótlástól a gazdák, miközben az öntözés jelentősége az elmúlt években tapasztalt szélsőséges időjárás miatt folyamatosan nő - írta a Magyar Idők. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tájékoztatása szerint az mintegy 110 000 árutermelő gazdaságból 2200, azaz két százalékuk rendelkezik vízjogi engedéllyel. Az alacsony öntözési arány több tényezőre vezethető vissza. Egyrészt 2011-től megszűnt a gazdák által fizetett úgynevezett érdekeltségi hozzájárulás, így a vízszolgáltatóknál forráshiány keletkezett, ami nehézséget okoz az öntözőrendszerek megfelelő üzemeltetésében. Gondot jelent a hektáralapon fizetendő vízszolgáltatási díjban jelentkező nagy különbség, amely néhány ezer forinttól akár százezer forintig is terjedhet. A magas költségek mellett már nem térül meg az öntözés, ezért a díjakat normalizálni kell - jelezte a kamara a lapnak.

Július 8-ára halasztotta közgyűlését a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (SZHISZ). A közgyűlést eredetileg a tegnapi napra azért hívták össze, hogy az alapszabályba átültessék azokat a törvénymódosításokat, amelyet az elmúlt hónap elején fogadott el a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról az Országgyűlés. Ennek értelmében az SZHISZ lett a takarékszövetkezeti integráció első számú központi szerve és jelentősen kibővült a hatásköre.