EU;Orbán Viktor;migráció;Brit népszavazás;kvótareferendum;

Orbán Viktor és Havasi Bertalan szóvivő Brüsszelben FOTÓ: MTI/SZECSŐDI BALÁZS

- Orbán rosszul emlékszik

Brüsszel migrációs politikája a hibás a brit népszavazási eredményért - legalábbis Orbán Viktor szerint. A kormányfő szerint, ha ez a kérdés egybecsúszik az európai uniós tagsággal, akkor "könnyen belesodródhatunk a brit helyzetbe". Éppen ezért a miniszterelnök meglepőt húzott: a kvótareferendum célja szerinte éppenséggel egybevág Brüsszelével, az uniós tagságot pártolókat pedig szavazásra buzdította. "Komolyan veendő javaslatot" ugyanakkor maga Orbán nem lát arra, hogy Magyarországon is referendum döntsön e kérdésről. Harangozó Tamás szocialista képviselő szerint enyhén szólva is csúsztatás, hogy az ellenzék egyetértésére hivatkozik a miniszterelnök, aki most is taktikázik. A kormányfő a brit népszavazást követő, letargikus hangulatú és lényegében eredménytelen uniós csúcstalálkozót követően szórakoztatta az újságírókat Brüsszelben.

Az idevágó, s ez - az egyetlen létező uniós - kvóta végrehajtásának felgyorsítását számon kérő kérdésre a miniszterelnök azt mondta, hiába szerepel a jóváhagyó aláírása a dokumentumon, "nem fogadtuk el és nem támogattuk" a határozatban szereplő, az elosztási mechanizmus felgyorsítására vonatkozó szakaszt, mert az ülésről készült jegyzőkönyvbe Orbán ezúttal is felvetette, hogy Magyarország nem ért egyet, de vétóval nem akadályozza meg a munkát. Orbán azt is elmondta, hogy a magyar országgyűlés által működtetett Uniós Nagybizottságot, amelynek munkájában az ellenzék is részt vesz, előzetesen is tájékoztatta a követendő taktikáról, amelyet a bizottság tagjai tudomásul is vettek.

Ezzel kapcsolatban Harangozó Tamás szocialista képviselő, aki részt vett az említett nagybizottsági ülésen, lapunknak elmondta: Orbán Viktor valóban tájékoztatta a képvelőket a taktikájáról, ami messze nem jelenti azt, hogy azt az ellenzék el is fogadta volna. Már csak azért sem, mert a zárt ülésen nem lehet hozzászólni, legfeljebb kérdezni. Összességében pedig mondta az MSZP-s politikus, sem politikai, sem jogi relevanciája nincs annak, hogy a szlovákokkal külön milyen jegyzékben rögzítjük a kisebbségi véleményünket, ha ugyanakkor a szavazáskor meg elfogadjuk, azaz megszavazzuk az indítványt. Ezek alapján amúgy enyhén szólva is csúsztatás, ha az ellenzék egyetértésére hivatkozik a miniszterelnök. Taktikázik és ahogy szokott: mást mond és másként cselekszik.

A kormányfő szerint ugyanakkor nem kötelezheti rá senki hazánkat, hogy akarata ellenére befogadjon menekülteket, s éppen ezért fordultak az uniós bírósághoz amiatt, hogy míg a Tanács kétszer önkéntes alapú kvótákról döntött, a Bizottság ezt "kicselezve" kötelező mechanizmust dolgozott ki. "Ilyen alapon nehéz bizalmi kapcsolatot kialakítani" - fogalmazott, s több más példát - például épp Juncker bizottsági elnök nem konszenzusos megválasztásának módját és következményeit, illetve a legújabb, a Kanada-EU szabadkereskedelmi megállapodás ügyében történteket is felsorolta sérelemként. Miután a miniszterelnök beszámolt arról, a Bizottság azt kívánja elérni, hogy a szerződést ne kelljen ratifikálnia valamennyi uniós tagállamnak, Orbánt arról kérdeztük: a gazdasági jogsérelmeket vizsgáló és elbíráló bíróságok megválasztásának korlátozása miatt vannak-e aggályaik ez ellen. A kormányfő erre azt mondta a Népszavának: nem tartalmi kérdésekről van szó, hanem a kész megállapodási javaslat jóváhagyását, illetve a nemzeti parlamentek ebben történő megkerülését kifogásolják, s a nemzeti szuverenitás sérelmeként értelmezik.

A Bizottság e tervéről egyébként nem sokat lehetett hallani a csúcson, ahol valóban minden a Brexitről szólt. A kétnapos, két találkozós uniós performansz végére ugyanakkor egyértelmű volt: a britek mennek, s noha nem ma, de a közeljövőben alapjaiban változik meg az Európai Unió.

Nem jutottak sokra Cameronnal
Nincs á lá carte választható egységes piaci részvétel az Európai Unióból történő kilépésről népszavazáson döntő Nagy-Britannia esetében sem - jelentette ki Donald Tusk szerdán kora délután. Az Európai Tanács elnöke az Unió 27 tagállama vezetőinek szerdai informális brüsszeli megbeszélései után úgy nyilatkozott, egyetértettek, hogy az uniós egységes piachoz való hozzáférés feltétele, hogy Londonnak a személyek mozgásának szabadságát is el kell fogadnia. Tusk kifejtette: megengedhetetlen, hogy ha megmarad a tőke és az áruk szabad mozgása, a szolgáltatások szabadsága, akkor a személyek szabad mozgásának sem szabad elmaradnia.
Előző éjjel az ET-elnök még valamivel bizonytalanabbnak tűnt: "várnunk kell. Nem ez a legjobb megoldás sem nekünk, sem Nagy-Britanniának, de ez az egyetlen legális út" - mondta. A meglepően gyors, este 11 környékén lényegében eredmény nélkül záruló brüsszeli 28 tagállamos csúcs után Tusk arról beszélt: ez egy kifejezetten brit találkozó volt, s nem is csupán a brit népszavazási eredmény miatt. Hosszasan sorolta, milyen megállapodások születtek, az Európai Unió állam- és kormányfői határoztak például az uniós migrációs politika, valamint a munkahelyteremtés ügyeiben is.
A siker azonban kétséges, hiszen a 28-ak tárgyalásán és munkavacsoráján a korábban megfogalmazott, határozott uniós igény ellenére sem sikerült rászorítani David Cameront arra, hogy azonnali hatállyal, de legalábbis mihamarabb benyújtsa a múlt csütörtöki brit népszavazás eredményéből fakadó, kilépési szándékot jelző, az uniós alapszerződés 50-es cikkelyében foglalt eljárást megindító dokumentumot. Sőt, Cameron saját, éjfél előtt kezdődő tájékoztatóján leginkább letargikus hangulatban búcsúzott az EU-csúcsok világától, s meghatottan fejezte ki háláját, amiért vezetőtársai megértést tanúsítottak vele szemben. Azt is mondta: "demokrata vagyok, persze hogy elszomorít az eredmény, de nem bánom, hogy népszavazást tartottunk". Eközben Angela Merkel német kancellár is arról beszélt, türelmet kell tanúsítani, hiszen az EU addig nem is tehet semmit, amíg az 50-es cikkely szerinti procedúra hivatalosan meg nem indul. Az ennek technikai részleteit firtató kérdésre Merkel ironikusan jegyezte meg, "kiválóan van megfogalmazva" az alapszerződés ezen szakasza is, hiszen egyelőre az sem világos, kinek kellene az EU részéről tárgyalni a brit kormánnyal, noha a kancellár vélelmezte: az Európai Tanács lehet a felelős. Merkel egyébként arról is beszélt, nem visszafordítható a brit népszavazás, azt mindenképpen végre kell hajtania a brit kormánynak.
Brit nagykövet: nincs mitől tartani

Nagy-Britannia magyarországi nagykövete szerint nincs mitől tartaniuk a szigetországban dolgozó magyaroknak a Brexittel kapcsolatban. Iain Lindsay a Kossuth Rádióban szerdán azt hangsúlyozta, hogy Nagy-Britanniának az Európai Unióból (EU) való kilépése esetén nem lesznek azonnali változások, amelyek más tagállamok ott élő polgárait érintenék. A kiválási folyamatra két év áll a szigetország rendelkezésére, de azt csak ősszel indítják majd meg, így mintegy két és fél évig semmilyen fordulat nem várható. Kiemelte, hogy a mintegy 55 ezer embert foglalkoztató magyarországi brit vállalkozások is folytatják tevékenységüket. Bár Magyarország és Nagy-Britannia erős kapcsolata megváltozik a Brexittel, alapvető lényege azonban nem, továbbra is szükség lesz mind a politikai, mind a gazdasági együttműködésre. Lindsay arról is beszélt, hogy örült a szimpátiának, amelyet a magyar kormánytól kapott a Brexitről szóló népszavazás után. 

Szeptember 21-én állhat bíróság elé Simon Gábor, az MSZP egykori elnökhelyettese és vádlott-társa (K. József), az ügyben a Fővárosi Törvényszék kitűzte a tárgyalás időpontját – tudta meg a kormánypárti Magyar Idők.