Az idevágó, s ez - az egyetlen létező uniós - kvóta végrehajtásának felgyorsítását számon kérő kérdésre a miniszterelnök azt mondta, hiába szerepel a jóváhagyó aláírása a dokumentumon, "nem fogadtuk el és nem támogattuk" a határozatban szereplő, az elosztási mechanizmus felgyorsítására vonatkozó szakaszt, mert az ülésről készült jegyzőkönyvbe Orbán ezúttal is felvetette, hogy Magyarország nem ért egyet, de vétóval nem akadályozza meg a munkát. Orbán azt is elmondta, hogy a magyar országgyűlés által működtetett Uniós Nagybizottságot, amelynek munkájában az ellenzék is részt vesz, előzetesen is tájékoztatta a követendő taktikáról, amelyet a bizottság tagjai tudomásul is vettek.
Ezzel kapcsolatban Harangozó Tamás szocialista képviselő, aki részt vett az említett nagybizottsági ülésen, lapunknak elmondta: Orbán Viktor valóban tájékoztatta a képvelőket a taktikájáról, ami messze nem jelenti azt, hogy azt az ellenzék el is fogadta volna. Már csak azért sem, mert a zárt ülésen nem lehet hozzászólni, legfeljebb kérdezni. Összességében pedig mondta az MSZP-s politikus, sem politikai, sem jogi relevanciája nincs annak, hogy a szlovákokkal külön milyen jegyzékben rögzítjük a kisebbségi véleményünket, ha ugyanakkor a szavazáskor meg elfogadjuk, azaz megszavazzuk az indítványt. Ezek alapján amúgy enyhén szólva is csúsztatás, ha az ellenzék egyetértésére hivatkozik a miniszterelnök. Taktikázik és ahogy szokott: mást mond és másként cselekszik.
A kormányfő szerint ugyanakkor nem kötelezheti rá senki hazánkat, hogy akarata ellenére befogadjon menekülteket, s éppen ezért fordultak az uniós bírósághoz amiatt, hogy míg a Tanács kétszer önkéntes alapú kvótákról döntött, a Bizottság ezt "kicselezve" kötelező mechanizmust dolgozott ki. "Ilyen alapon nehéz bizalmi kapcsolatot kialakítani" - fogalmazott, s több más példát - például épp Juncker bizottsági elnök nem konszenzusos megválasztásának módját és következményeit, illetve a legújabb, a Kanada-EU szabadkereskedelmi megállapodás ügyében történteket is felsorolta sérelemként. Miután a miniszterelnök beszámolt arról, a Bizottság azt kívánja elérni, hogy a szerződést ne kelljen ratifikálnia valamennyi uniós tagállamnak, Orbánt arról kérdeztük: a gazdasági jogsérelmeket vizsgáló és elbíráló bíróságok megválasztásának korlátozása miatt vannak-e aggályaik ez ellen. A kormányfő erre azt mondta a Népszavának: nem tartalmi kérdésekről van szó, hanem a kész megállapodási javaslat jóváhagyását, illetve a nemzeti parlamentek ebben történő megkerülését kifogásolják, s a nemzeti szuverenitás sérelmeként értelmezik.
A Bizottság e tervéről egyébként nem sokat lehetett hallani a csúcson, ahol valóban minden a Brexitről szólt. A kétnapos, két találkozós uniós performansz végére ugyanakkor egyértelmű volt: a britek mennek, s noha nem ma, de a közeljövőben alapjaiban változik meg az Európai Unió.
Brit nagykövet: nincs mitől tartani
Nagy-Britannia magyarországi nagykövete szerint nincs mitől tartaniuk a szigetországban dolgozó magyaroknak a Brexittel kapcsolatban. Iain Lindsay a Kossuth Rádióban szerdán azt hangsúlyozta, hogy Nagy-Britanniának az Európai Unióból (EU) való kilépése esetén nem lesznek azonnali változások, amelyek más tagállamok ott élő polgárait érintenék. A kiválási folyamatra két év áll a szigetország rendelkezésére, de azt csak ősszel indítják majd meg, így mintegy két és fél évig semmilyen fordulat nem várható. Kiemelte, hogy a mintegy 55 ezer embert foglalkoztató magyarországi brit vállalkozások is folytatják tevékenységüket. Bár Magyarország és Nagy-Britannia erős kapcsolata megváltozik a Brexittel, alapvető lényege azonban nem, továbbra is szükség lesz mind a politikai, mind a gazdasági együttműködésre. Lindsay arról is beszélt, hogy örült a szimpátiának, amelyet a magyar kormánytól kapott a Brexitről szóló népszavazás után.