Brexit;EU-népszavazás;

- Mégis lesz második népszavazás a Brexitről?

Két brit honatya második EU-népszavazást sürget, mondván, hogy a választóknak esélyt kell kapniuk arra, hogy a formális kilépési tárgyalások megkezdése előtt a kormány tervét véleményezzék. 

Britek millióit megdöbbentette a múlt csütörtöki EU-népszavazás eredménye, amelynek nyomán felbolydultak a pénzpiacok, gazdasági bizonytalanság, politikai válság köszöntött Nagy-Britanniára és az Európai Unióra egyaránt. Sokan nem voltak tudatában, mire is szavaznak, sokan ma már visszavonnák a voksukat. Már több mint négymillióan csatlakoztak a brit parlament honlapján az újabb népszavazást követelő petícióhoz.

Geraint Davies, az ellenzéki Munkáspárt részéről formális javaslatot nyújtott be, amelyhez a walesi Plaid Cymru párt képviselője, Jonathan Edwards is csatlakozott. Davies azt tervezi, legalább 100 képviselő támogatásával kérik, hogy a parlament tartson vitát a második népszavazás lehetőségéről. Davis jogászokkal konzultálva nyújtotta be a javaslatot, amelynek azonban még elfogadása esetén sem lenne kötelező érvénye, legfeljebb politikai nyomásgyakorlásra alkalmas.

A brit Konzervatív Párt már jelezte, hogy az új pártvezér és kormányfő megválasztása előtt nem aktiválják az uniós szerződések 50. cikkelyét, amely megindítaná az EU-kilépés mechanizmusát. Korábban David Cameron kizárta, hogy lehet második népszavazás, s a tegnapi EU-csúcson elhangzott beszámolója után is arra az álláspontra helyezkedett, hogy a brit szavazók döntését tiszteletben kell tartani.

A választók véleményét kikérhetnék más módon is, például úgy, hogy előrehozott választást írnak ki. A pártok azonban nem igazán lelkesednek a voksolás előrehozásának gondolatáért, a Konzervatív Pártban és a Munkáspártban is folynak a belharcok. Boris Johnson, Cameron egyik legesélyesebb utódjelöltje tegnap közölte, ha ő lenne a miniszterelnök, nem írna ki előrehozott választást, szerinte a jelenlegi kabinet felhatalmazása elegendő a választók akaratának végrehajtásához. 

Január 1-től kezdheti meg munkáját a Biztonsági Tanács öt új, nem állandó tagja. A rendszeresen újraválasztandó, helyüket az öt állandó tagállam (az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Nagy-Britannia és Franciaország) mellett csak átmeneti időre, két évre elnyerő országok sorába ezúttal Bolívia, Etiópia, Kazahsztán és Svédország került, egy szavazás viszont eldöntetlen maradt, mivel Hollandia és Olaszország ugyanannyi szavazatot szerzett – jelentette az AFP hírügynökség.