Még a vártnál is nagyobb mértékű lehet a gazdasági növekedés idei lassulása. Az előrejelzések alapján a legtöbb elemző, így a GKI is nagyjából 2 százalékos GDP bővülésre számított, ám a Brexit miatt kialakult bizonytalanság akár 1,7-1,8 százalékra is leszoríthatja GDP növekedését 2016-ban. A leginkább az építőipar sínylette meg a gazdaság növekedésének zsugorodását. Ezen egyelőre a különböző állami otthonteremtési programok sem segítettek, mert a lakásépítés amúgy is a hazai építőipari teljesítménynek alig 7-8 százaléka.
A gazdaság növekedésének visszaesését nem csak az uniós források "kiszáradása" okozta, hanem a magánberuházások elmaradása sem lendíthetett a növekedésen. Vértes András GKI elnöke a kutatóintézet sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy Magyarország régiós leszakadása, amely 2014-2015-ben megállt, tovább folytatódik, a GDP-t és minden más fontos mutatót tekintve.
A kormány 2017-es költségvetés lazító politikája már részben idén is érvényesül. Ez helyettesítheti a részben kieső olyan elemeket, mint az uniós források zsugorodása, a magánberuházások hiánya, A növekvő kockázatok és bizonytalanságok mellett azonban a magyar költségvetési politika is bizonytalanabbá válik - figyelmeztetett a GKI elnöke erre a lehetséges veszélyre is. Továbbra sem szűnt meg az állami beavatkozás a gazdasági folyamatokba: a cafetéria rendszer és az önkormányzatok számlakezelésének államosítása.
A jegybank sem állt el forintgyengítő monetáris politikájától, aminek közgazdaságilag semmi értelme, amikor az országnak 7-9 százalékos külső finanszírozási többlete van. A GKI a Brexit miatt felbolydult pénzpiacok megnyugvását követően átlagosan 315 forintos euró árfolyamra számít. A hitelminősítő intézetek is eltérő módon reagálnak. A Fitch Rating's ugyan befektetésre ajánlott osztályba emelte Magyarországot, viszont a Standard & Poor's bejelentette, hogy egyelőre a bóvli kategóriában hagyja hazánkat, a Moody's lépése pedig egyelőre kiszámíthatatlan. (Tegnap a magyar bankszektor felminősítették.)
Ugyanakkor összességében 6-7 százalékos bérnövekedésre, és legalább 4 százalékos, de akár ennél is nagyobb mértékű fogyasztásnövekedésre számít a GKI idén. Ám, ha csak a fogyasztás húzza a gazdaságot, ez az "erő" egy idő után kifullad. Ugyanakkor a beruházások idén akár 8 százalékkal is visszaeshetnek. Magyarországon egyszerre van jelen - a hivatalos adattal ellentétben - a gazdaságkutató szerint, a 8-9 százalékos munkanélküliség, és hiány szakképzett dolgozókból hiány.
A kormány politikusai arról nyilatkoznak, hogy majd a Brexit miatt a szigetországból kivonuló cégeket sikerül Magyarországra csábítani. A pénzügyi szektorból nem költöznek olyan országba, ahol a bank tevékenységet külön adókkal sújtják, tranzakciós díjakkal drágítják az átutalásokat. Becslések szerint a londoni City 40 százaléka is kontinensre költözhet, de biztosan nem Budapestet választják Frankfurt, vagy Párizs helyett. A termelőcégek pedig azért nem fogják Magyarországot választani, mert nincs elegendő megfelelően képzett munkaerő. Nagy részük ugyanis éppen Nagy-Britanniában dolgozik - említette a Népszava kérdésére Molnár László, a GKI vezérigazgatója.
A kormánynak az a szándéka, hogy már 2017-ben lehívja az összes uniós támogatást, technikailag is kivitelezhetetlen. Idén 2200 milliárd forintot akartak kifizetni az uniós forrásokból, ebből alig valamivel több, mint 100 miliárdot sikerült lehívni - mondta lapunk érdeklődésére Karsai Gábor, a GKI vezérigazgató-helyettese. A kormány igyekszik költségvetés forrásból 50-100 százalékot megelőlegezni, de ezt a megoldást Brüsszel nem fogadja el. Ráadásul a költségvetés finanszírozási szükségletét ez a módszere jelentősen megterheli.