Zászlót bontott az új tartalékos rendszer a jövő önkénteseit kiképző hivatásos katonák szakmai felkészítésével – mondta Simicskó István a napokban a Magyar Honvédség Altiszti Akadémiáján. A miniszter szerint ezzel végre fejlődésnek indulhat a honvédségnek az a békeidőben is fontos képessége, ami hozzájárul az ország védelmi erejének növeléséhez csakúgy, mint a katasztrófahelyzetek megoldásához. A honvédelmi miniszter elmondta, a rendszer új alapokra helyezésének az is célja, hogy nemzeti üggyé tegye a haza védelmét és ilyen módon társadalomformáló szerepet is betöltve erősítse a hazaszeretetet.
Az önkéntes tartalékos rendszer átalakításával kapcsolatos kormánydöntés már megszületett és hamarosan a részletes végrehajtási ütemtervet is jóváhagyják – mondta Simicskó. Hozzátette: a honvédelmi kiadások fedezete megvan a költségvetésben, közte az önkéntes tartalékos állomány bővítéséhez szükséges forrás is. A kormány ugyanis vállalta, hogy 2026-ig évről évre 0,1 százalékkal növeli a GDP-hez viszonyított védelmi költségvetését.
A 2017. január elsejétől működésbe lépő új önkéntes alapú tartalékos katonai szolgálat területalapú lesz, hogy mindenki a lakóhelyéhez legközelebbi honvédségi bázison láthassa el az általa vállalt szolgálatot. A cél, hogy az ország mind a 197 járásában tevékenykedjen legalább egyszázadnyi önkéntes tartalékos erő. A honvédelmi tárca vezetőjének reményei szerint az új önkéntes tartalékos rendszer nagyjából húszezer fő bevonását jelenthetné a honvédelmi feladatok ellátásába. Ennek érdekében a kormány a meglévő tíz helyőrségre építve területi, az önkéntes tartalékosokat kiképző bázisokat hoz létre, ezzel párhuzamosan pedig kiképzi azokat a katonákat, akik részt vesznek majd az önkéntesek felkészítésében. Az önkéntes tartalékos szolgálatot elvállalók számára jelentős változások várhatók az ösztönző elemekben és juttatásokban, így például az is, hogy az egyetemi felvételikhez pluszpontokat jelenhet az önkéntesség. De rugalmasabbak lesznek majd az önkéntes tartalékos szolgálat teljesítésének feltételei is.
Az új rendszer bevezetése akár a sorkatonaság visszaállítását is előkészítheti, hiszen korábban több fideszes is a kötelező katonai szolgálat mellé állt. Kövér László házelnök például az év elején úgy nyilatkozott, amennyiben csak Magyarországon és rajta múlna, mindent elkövetne, hogy az embereket meggyőzze a kötelező sorkatonai szolgálat támogatásáról. Szerinte azonban ma olyan a helyzet az Unióban, hogy ezt nem lehet komoly formában felvetni, így most ő sem támogatna egy ilyen kezdeményezést. Ezzel összefüggésben a házelnök azt is mondta, bár gyűlölt a hadseregben szolgálni, utólag mégis rengeteg hasznát látja annak az időszaknak. Elmondta, a katonai szolgálat hiánya nehezíti "a férfiemberek férfivá válását", továbbá szerinte ez állhat annak a világméretű "infantilizálódásnak" is a hátterében, aminek eredményeként létrejöttek a "mamahotelek", ahol emberek a harmincas éveik elején is édesanyjuk kosztján élnek.
A sorkatonaság visszaállítása állítólag januárban napirenden volt a kormánynál: Kósa Lajos frakcióvezető is megerősítette az RTL híradónak, hogy foglalkoznak a gondolattal. Azt is mondta, hogy a hadköteles korú fiatalok katonai kiképzést kaphatnának, és ha szükség lenne rájuk, bevetnék őket. Pár nappal később Orbán Viktor tett pontot az ügy végére. A kormányfő az M1-en leszögezte, hogy nincs vita, szerinte Kövér László nem arról beszélt, hogy vissza kellene állítani a sorkatonaságot. Hozzátette, hogy nincs és nem is lesz napirenden a sorkatonai szolgálat ügye a kormányülésen.
Tíz éve a sorkatonaság felszámolása ritkán látott egyetértést teremtett a pártok között, ám egymásra licitáltak akkoriban a politikusok, hogy ki akarta jobban vagy régebben a kötelező sorkatonaság megszüntetését. Végül egyszerűen nullára csökkentették a kötelező sorozás létszámát, majd a második Orbán-kormány alkotmánymódosítása vezette ki teljesen a rendszert.