Eddig több mint félszáz önkormányzat jelezte, hogy hamarosan képtelen lesz tovább fedezni a lakossági szemétszállítás költségeit. Köztük van a 108 település, mintegy 300 ezer lakosának háztartási hulladékát kezelő Zöld Híd Régió Nonprofit Kft. önkormányzati társulás, illetve a Tiszta Vidékért Kft. is. Előbbi ezt már jelezte a katasztrófavédelemnek is, mert a törvény alapján ilyen esetekben az állami szervezetnek kell kijelölnie a szemétszállítást elvégző vállalkozást. A bajok forrása többek között, hogy egy jogszabály április 1-jétől megtiltotta az önkormányzati cégeknek, hogy kiszámlázzák a lakosságnak a szemétszállítási díjat.
Erre csak a frissiben létrehozott Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. (NHKV Zrt.) jogosult. Weingartner Balázs József, a zrt. vezetője egy tájékoztatón azzal indokolta a díjbeszedés államosítását, hogy a 174 szolgáltató mindenhol más díjért végzi a szemétszállítást, és az elmúlt időszakban 14 milliárd forintos veszteséget halmoztak fel. Az NHKV Zrt. viszont sokkal hatékonyabban végzi majd ezt a feladatot - ígérte. Az NHKV a befolyt pénzből osztja vissza településeknek a szolgáltatás ellátásához az állami szervezet szerint szükséges összeget.
Ezzel csak azt a gond, hogy a hulladékgazdálkodást koordináló központ képtelen volt határidőre felállítani a számlázási rendszert, így egyelőre egyetlen ügyfélnek sem küldött számlát és egyetlen forintot sem szedett be. Az önkormányzati szervezetek és a szakemberek tiltakozása ellenére 5 milliárd forint alaptőkével létrehozott kukaholding látva, hogy a szakértők által idejekorán előrejelzett szemét-káosz hamarosan valósággá válik, 20 milliárdos mentőövet kért és kapott a kormánytól, hogy betömködjék a saját maguk ütötte lyukakat.
A Zöld Híd július 1-jéig képes fedezni a lakossági hulladék elszállításának költségeit, 1,6-1,7 milliárd forint a hiányuk, és nem tudni, hogy a katasztrófavédelem kivel, hogyan, milyen formában oldja meg a további szemétszállítást - nyilatkozta a Népszavának Gémesi György, Gödöllő polgármestere, az Észak-Kelet Pest Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Társulás elnöke. A szakember azt is érthetetlennek nevezte, hogy pályázniuk kell arra az összegre, ami a szemétszállításért az önkormányzatoknak járna. Mivel a cégeknek folyamatosan szükségük van pénzre, az NHKV-nak a 25 milliárdból oda kellene adni a szükséges összeget a szolgáltatóknak és év végén elszámolhatnának. Ráadásul már maga a pályázati kiírás is hibás, nem véletlen, hogy mindössze az érintettek kevesebb mint egyharmada pályázott. Folyó, működési kiadásokat nem lehet tendereztetni, hiszen nem kis összegekről van szó, a Zöld Híd költségei például elérik a napi 9 millió forintot - tette hozzá Gémesi.
A finanszírozás ellehetetlenülése miatt csak a Zöld Híg társulásnál legalább 270, amúgy is nehéz helyzetben lévő, alacsony iskolai végzettségű és jövedelmű ember munkahelye került veszélybe.
Azt Gémesi György is elismeri, hogy ma már veszteségesek az önkormányzati hulladékgazdálkodási cégek, de azt is hozzátette, amit az állami zrt vezetője "elfelejtett" elmondani. A veszteségek okozója a egyebek mellett a lerakási díj - amit tonnánként 3 ezer forintról időközben 6 ezerre emelt a kormányzat -, az elektronikus útdíj, amit a közszolgáltatást végző kukásautók után is fizetni kell, de fizetni kell a telefon, illetve a tranzakciós adót, és ezt még megfejelték a díjbefagyasztással, az úgynevezett rezsicsökkentéssel is.
Természetesen így semmi nem jutott az amortizációra, nem korszerűsíthették a hulladékgazdálkodási cégek az eszközparkjukat, nem tudtak felhalmozni megfelelő tartalékot a rekultivációra, tereprendezésre - figyelmeztetett a gödöllői polgármester.
Az államosítás, központosítás okozhat még egyéb problémákat is. Sok önkormányzat uniós támogatással alakította ki a korszerű szemétlerakókat, hulladékválogatókat, újrahasznosító üzemeket. Az érintett települések egy része már jelezte Brüsszelnek, hogy nekik nem felróható okokból nem működtethetik tovább a létesítményeket. Az Európai Bizottság dönthet úgy is, hogy akkor vissza kell fizetni a támogatást, vagy legalábbis annak egy részét. Azt a lefosztott helyhatóságoktól nem lehet majd behajtani, tehát mint annyiszor, a költségvetés, vagyis a magyar adófizetők állják az átgondolatlan és fölösleges központosítás árát.
Az NHKV vezetője jelezte, amíg feláll a saját számlázórendszerük, bérszámlázással akarják megoldani az átmeneti időszakot. Csakhogy amelyik önkormányzat aláír egy ilyen szerződést, az törvényt sért, hiszen április 1-jétől nem számlázhatnak az önkormányzati cégek.
Látszólag megmagyarázhatatlan, miért volt szükség államosítani, központosítani a szolgáltatást, azaz tönkretenni a lakossági hulladékgazdálkodási cégeket. A háttérben azonban meghúzódhat egy nagyon is racionális megfontolás. A bedőlt cégeket állami vagyonkezelésbe lehet venni. Jövőre nagyjából 300 milliárd forint jut felújításra, amortizációra, korszerűsíteni lehet majd a gépparkot is. Azután pedig a kistafírozott szolgáltatókat privatizálni lehet a kiválasztott vállalkozók között.
A szándékon is múlik
Alaposan megnehezítheti az önkormányzatok, illetve hulladékgazdálkodással foglalkozó cégeik életét a 2012. évi hulladéktörvény nemrégen elfogadott módosítása. A 2017. január elsején hatályba lépő törvénymódosítás alapján, több hasznosítható hulladékfajtára is meg kell fizetni a tonnánként 6000 forint lerakási járulékot. Ez újabb jelentős kiadást okoz az egyébként is nehéz helyzetben lévő cégeknek.
A VGÜ Salgótarjáni Hulladékgazdálkodási és Városüzemeltetési Nonprofit Kft. korszerű hulladékkezelő központját egy majd' 4 milliárd forintos projekt részeként létesítették. A berendezés képes szétválogatni a fém-, a papír-, a műanyag-, és a komposztálásra alkalmas hulladékot. Jogszabályváltozás miatt az energetikailag hasznosítható és komposztálható anyagok után is tonnánként 6000 forint lerakási díjat kell fizetni.
A VGÜ-t is érzékenyen érinti ez a módosítás, hiszen a Népszava információi szerint a térség településein a lakossági és közületi hulladékszállítást végző cégnek az elmúlt 3 évben 432 millió forintos többletköltsége keletkezett a különféle adók, díjak miatt és 148 millió forint bevételkiesést könyvelhetett el az úgynevezett rezsidíj csökkentése miatt. Jelentős problémát okoz az is, hogy érezhetően romlik a lakosság és a cégek fizetési hajlandósága. A júliustól induló házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés tovább növeli a költségeket.
A szemét-válogatómű beindításától a költségek majd' egyharmadának megtakarítását várták a térségi települések, így Pásztó is, amely már korábban átadta a lakossági szemétszállítást a VGÜ-nek - említette Dömsödi Gábor. A város polgármestere szerint ez a várakozás most ugyan meghiúsulhat, ám szerinte az nem egyértelműen hátrányos hozadéka a módosításnak, hogy a hulladék jelentős részét nem a lerakókba, hanem a szemétégetőkbe viszik majd a szolgáltatók.
Az önkormányzati hulladékgazdálkodási cégek helyzete attól is függ, milyen hatékonysággal, önköltséggel képesek ellátni a feladatukat. Az sem ördögtől való, ha a szolidaritás elve alapján a tehetősebb települések hozzájárulnak a hátrányosabb helyzetűek alapszolgáltatásához. Legalábbis ha azt akarjuk, hogy ne néptelenedjen el a vidék - vélte Dömsödi. Az önkormányzati cégek akár jól is járhatnak, ha az NHKV a teljes szállítási díjat kifizeti, mert így a sok díjhátralék behajtását is vállalja - tette hozzá a városvezető.
A díjbeszedés központosítása és visszaosztása akár jól is elsülhet, ha az a szándék, hogy erősítsék a szolidaritást, új hulladékégetők és feldolgozók épüljenek. Ha viszont arról szól a történet, hogy ellehetetlenítsék az önkormányzati szolgáltató cégeket, majd állami kézbe kerüljenek, s végül átjátsszák bizonyos vállalkozóknak, akkor ez a megoldás semmi jóra nem vezet. Mert akkor nem a szolgáltatás racionalizálását, a különbségek kiegyenlítését szolgálja az intézkedés, hanem a lenyúlásról szól - figyelmeztetett a pásztói polgármester.
A jó gazda is ráfizethet
Az Észak-Hajdúság és a Hortobágy egy részének 14 települése hozta létre a Hajdúsági Hulladékgazdálkodási (HHG) Kft.-t. A több mint 40 ezer ember kommunális hulladékát kezelő cég alacsony árakon dolgozott korábban is, de 2010 után a rezsicsökkentés miatt a szemétszállítási díjak még lejjebb kúsztak, miközben a különböző adók, egyéb közterhek révén a kormányzat a szolgáltatóktól beszedte a választóknak adott "ajándékot" - közölte a Népszavával Csige Tamás, Hajdúdorog polgármestere. A 100 százalékban a települések társulásának tulajdonában lévő cég a hulladéklerakás mellett korábban a rekultivációban is részt vállalt, ebből a kft-nek bevétele származott. A pénzt visszaforgatták és egyebek mellett fejlesztették a gépparkot. Az egyéb bevételekből a szelektív hulladékgyűjtést és feldolgozást is kialakították. A műanyag hulladék mellett már az üveget is háztól gyűjti a szolgáltató.
Az év elején még 300 millió forint volt a társulás cégének a számláján. A hatékony gazdálkodásnak köszönhetően év végéig még kitart a büdzsé, de ha addig nem fizeti ki az NHKV a társulásnak járó díjakat, akkor a kft bedőlhet. A "kukaholding" ráadásul a kft rendszerét használva számlázza a lakosságnak a szemétszállítási díjat, de ezért a "bérszámlázásért" egy vasat sem fizet és a beszedett díjakból sem láttak viszont eddig egyetlen forintot sem. Az üzemeltetési, amortizációs költségekről pedig eddig szó sem esett. Azt is jó lenne tudni, mi lesz a beszedett díjak sorsa, stadionok, vagy kisvasutak lesznek- e belőlük - morfondírozott Csige Tamás.
Elképzelhető, hogy ez az újabb központosítással is azt igyekszik a kormány bizonyítani, hogy az egyéb szolgáltatások mellett a szemétszállítással sem tudnak megbirkózni az önkormányzatok, csak azt nem teszi hozzá, hogy a különféle közterhekkel éppen az állam lehetetleníti el a helyhatósági szolgáltatókat - jegyezte meg Csige Tamás. A hajdúdorogi polgármester fejében is megfordult, hogy a bedöntött cégeket az állam "megmenti", majd privatizálja. Mert a közhiedelemmel ellentétben a szemét nagy üzlet, de kicsiben is az lehet. Hajdúdorogon elektronikai bontó üzemel, ahol vagy féltucat közmunkás értelmes feladatot kapott. Még a nyáron az elsődleges piacra is kilépnek vele és a szociális szövetkezet égisze alatt az emberek megtermelik a tisztességes, bérüket, nem a közmunkás bért - tette hozzá a polgármester. A szelektív gyűjtés az elektronikus bontó miatt a központi depó élettartama, a kevesebb hulladék miatt nagyjából 10 évvel meghosszabbítható. Igaz, a kormány már erre az üzletre is felfigyelt és a szabályozás megfojthatja az újrahasznosító vállalkozásokat is. A szemétszállítással együtt a szemetet is államosítják.