Ez az a törvény, amely 1920-ban kimondta, hogy „magyarországi nemzetiségek és népfajok” tagjai csak az országban mért hivatalos létszámadataik arányában jelentkezhetnek nagy presztízsű, értelmiségi állásokba, és végezhetnek el ezekhez szükséges egyetemi képzéseket. A törvény nyilvánvalóan a magyar zsidóság ellen irányult, mert megakadályozta, hogy jelentős részük egyetemre jusson, holott a törvény elfogadása előtt egyes szakokon 30 százalék körül is volt a zsidó hallgatók aránya. Szakály hozzátette, azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy sok fiatalnak pont ez a törvény jelentett nagyobb esélyt az egyetemre kerülésre a zsidók kiszorításával. Hóman Bálinttal kapcsolatban kifejtette, szerinte nem állja meg a helyét, hogy diktatórikus rendszer kiépítésében működött volna közre, az pedig eleve egy tévedés, hogy ő tagja lett volna a nyilas parlamentnek.
A Demokratikus Koalíció (DK) közölte, ha Szakály szerint teljesen rendben van a származás alapon történő megkülönböztetés, akkor bizonyára egyetért a Benes-dekrétumokkal is, elvégre a szlovákiai magyarok kényszermunkatáborba küldésével a szlovákok juthattak a magyarok egykori munkahelyeihez. Illetve Ceausescu román diktátorral is, aki a magyarokat szorította ki a román egyetemekről. "Úgy tűnik, hogy a magyar jobboldal semmit sem tanult az elmúlt 100 évből" - írták. A Veritas vezetőjének lemondását követelte az Együtt is. A párt szerint felháborító, hogy a kormány azért hoz létre történelemkutató intézeteket, hogy azok a neki tetsző történelmet írják. Az Együtt elfogadhatatlannak tartja, hogy egy olyan ember vezethet történet kutató intézetet, aki a XX. század fájdalmas traumáit relativizálja.