Továbbra is sok a bizonytalanság a közoktatás jövőjét illetően - pedig két hónap, és kezdődik az új tanév -, ám az egyre biztosabbnak látszik, hogy az utóbbi fél év oktatásügyi tiltakozásaira adott, a közoktatás átalakítását, "javítását" célzó kormányzati válaszok tovább fogják mélyíteni a problémákat, sőt újakat generálhatnak a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint. Mendrey László elnök lapunknak elmondta: az elsietett, szakmai konszenzust nélkülöző átalakításokkal nem tudja elképzelni, szeptembertől hogyan indulhatna el egy - Palkovics László oktatási államtitkár szavaival élve - "stabilabban működő oktatási rendszer".
Palkovics az Indexnek adott csütörtöki interjújában is beszélt néhány jövőbeni változásról. Mint mondta, lerövidítenék a nyári szünetet, de a terhelés nem változna: az őszi és a tavaszi szünet lenne hosszabb. Bejelentette azt is, hogy már ősztől tananyagcsökkentés várható; alsó tagozatokban ez azzal párosulna, hogy a 45 perces órákból 30 perc lenne maga a tanítás, a maradék negyedórában a tanítók foglalkozásokat tarthatnak. "Palkovics úr felfedezte a sajton a lyukat. A tanítás folyamatát indokolt megszakítani, tudtuk, hogy egy elsős, másodikos diák nem tud 45 percig figyelni. A kollégák többsége már most is eszerint tanít, ez maximum az államtitkárnak újdonság" - fogalmazott Mendrey. A rövidebb-hosszabb szüneteket pusztán politikai húzásnak tartja, amit a hatalom birtokosai már korábban is megjátszottak - például választások közeledtével - elsősorban a szülők megnyerése érdekében. "Lehet, én vagyok alul képzett, de emögött a lépés mögött semmilyen szakmai érvet nem látok" - fogalmazott.
Palkovics beszélt arról is, hogy az iskolák működtetésének állami kézbe vétele után egyértelmű felelősségi viszonyok állnak elő, nem lesz kérdés, ki fizesse a számlákat, taneszközöket. "Azzal én is egyetértek, hogy a működtető és a fenntartó ugyanaz legyen, de ez nem csak az állam privilégiuma" - mondta Mendrey, hozzátéve: szó sincs egyértelmű fenntartói, működtetői viszonyokról, hiszen alapítványok, egyházak is működtetnek iskolákat (ráadásul a gimnáziumok legalább 40 százaléka már az egyházak kezében van). A Pedagógusok Sztrájkbizottsága pedig közleményben jelezte: az állami fenntartás átalakítására vonatkozó törvényi szintű szabályozás eddig elmaradt, a fenntartói kört szorgalmi időszakban változtatják majd meg.
A sztrájkbizottság elsősorban arra reagált, hogy Sipos Imre köznevelési helyettes államtitkár a napokban levélben tájékoztatta az iskolákat a kormány köznevelési kerekasztalának eredményeiről. A bizottság felhívta a figyelmet, hogy a levélben foglaltak túlnyomó többsége nem több ígéretnél, több rendelkezés meg sem jelent a köznevelési törvény elfogadott módosításában, s a kormány csak "újabb és újabb, végig nem tárgyalt, végig nem gondolt, nem egyeztetett ötletekkel áll elő". Nem jelentek meg az új típusú szakképző iskolák pedagógiai tevékenységének megtervezéséhez szükséges közismereti és szakképzési kerettantervek, ezek nélkül nem lehet megtervezni az ősszel induló tanévet.
Palkovics az interjújában szót ejtett az egyetemi konzisztóriumok mintájára létrehozandó tankerületi tanácsokról is. Ennek tagjai lehetnének a működtetői jogaiktól megfosztott önkormányzatok is, s "hatással lehetnek" az iskolák tartalmi működésére. Az érdekképviseletek nem értik, miért lesz jó, ha az önkormányzatok tartalmi kérdésekben kifejthetik véleményüket (amelyeket aztán a tankerület vagy elfogad, vagy nem), amikor valódi feladatuk a működtetés lenne. Karsay Ferenc, Budafok-Tétény kormánypárti polgármestere tegnap közleményben jelezte: épp azt kérik Balog Zoltán minisztertől, kezdeményezzen olyan törvénymódosítást, amely lehetővé teszi, hogy a szakmai irányításon, valamint az ingyenes tankönyv és a pedagógusbérek biztosításán kívül minden, az iskolafenntartással összefüggő feladat kerüljön vissza azokhoz az önkormányzatokhoz, amelyek erre vállalkoznak.
